Hanyatlanak a tőzsdék

A tokiói börzén a 225 válogatott részvény Nikkei-mutatója 6,4 százalékos csökkenéssel zárt. Május 22. óta 20,4 százalékkal esett az irányadó tokiói tőzsdemutató. "Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy hol van a bessz alja, hacsak nem derül ki pontosabban a Fed szándéka" - értékelt Maszai Takakó, a Shinsei Bank elemzője. A csütörtöki kereskedésben egymást erősítette a jen erősödése és a piacok zuhanása.

A mostani markáns visszaesés sok elemző szerint a november óta tapasztalt árfolyam-erősödés végét jelentheti. Azóta 80 százalékkal emelkedett a tokiói tőzsde, miután Abe Sinzó, akkor még miniszterelnök-jelöltként ösztönzőbb jegybanki politikát sürgetett. Annak, illetve a felálló új kormány és jegybanki vezetés által bevezetett intézkedések hatására markánsan gyengült a jen a dollárhoz képest, ami a jellemzően kivitelre gyártó japán vállalatoknak kedvez.

A jen kurzusa tízhetes csúcsot ért el a dollárral szemben, ami kiváltotta az aggodalmat, hogy a japán exportőrök profitja vissza fog esni. A BBC News brit tévé jelentése szerint a Nikkei 225 index 22 százalékot zuhant amióta idén májusban öt és fél éves csúcsot ért el. A lap emlékeztet arra, hogy az erős jen erodálja a japán exportőrök profitját, amikor hazautalják külföldön elért nyereségüket.

A jen május 22-e óta több mint 8 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben. Az erősödést az az aggodalom váltotta ki, hogy az amerikai központi bank visszafogja ösztönző programját.

"A befektetők most nem Abe gazdaságpolitikája miatt aggódnak, hanem a devizapiaci korrekció miatt, amelynek során a piac továbbra is keresi, hogy hol van a megfelelő jenárfolyam" - mutatott rá Nisi Hiroicsi, az SMBC Nikkei elemzője. A japán kereskedés trendjét követve eséssel zárt csütörtökön a szöuli piac is. A Kospi 1,4 százalékos csökkenéssel 1882,73 ponton végzett.

A német DAX index a nyitást követően 8 000 pont alá került, amire május eleje óta nem volt példa. Az európai tőzsdáken az is pontja a hangulatot, hogy a Világbank rontotta a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését.

A tavalyinál lassabb lesz az idén a globális gazdasági növekedés a vártnál mélyebb európai recesszió és egyes feltörekvő piacok lelassulása miatt, de stabilabb, mint a válság előtt volt - állapította meg a Világbank a fél évente kiadott Globális Gazdasági Kilátások című, szerdán megjelent jelentésében.

A Világbank figyelmeztetett, hogy a nagy fejlődő gazdaságok, amelyeknek köszönhetően az utóbbi években gyarapodott a világgazdaság, nem tudják produkálni azt az növekedési ütemet, amely rájuk jellemző volt a globális pénzügyi válság előtt, és az újbóli növekedés érdekében koncentrálniuk kell a strukturális reformokra.

A bank előrejelzése szerint a világ bruttó hazai terméke (GDP) 2,2 százalékkal nő az idén a tavalyi 2,3 százalékkal szemben. Januárban még 2,4 százalékosra tette az idei növekedést az intézet.

Andrew Burns, a jelentés fő szerzője azt mondta: a világgazdaság kevésbé vibráló lesz, növekedése lassul, 2014-ben 3 százalékkal, 2015-ben pedig 3,3 százalékkal nő. A válság előtti gyors növekedés okozója a buborékjelenség volt. A most látható leendő növekedési ütem jobban megfelel a potenciálisnak. Közelítünk a válság utáni új normához - közölte.