Várakozások Múlt héten a hazai dollárkötvény-aukció volt a legnagyobb makrogazdasági esemény. Az ÁKK sikerrel értékesített 2 milliárd dollárnyi 2023-ban lejáró állampapírt. Az érdeklődés magas volt, ötször annyi papírra adtak ajánlatot, mint amennyit meghirdetett az adósságkezelő. Ezzel a kormány jövő évi devizafinanszírozási igényének közel 30 százalékát fedezte.
Az aukciós hozamot kicsit sokalljuk: 5,93 százalékon keltek el a papírok, 323 bázisponttal a 10 éves amerikai kötvények felett, míg a februárban kibocsátott, szintén dolláros kötvények 5,7 százalék körül forogtak a másodpiacon. Az ÁKK persze swap ügylet keretében euróra cseréli a dolláros kötvényeket, az azon elért eredmény pedig csökkentheti az ügylet összköltségét.
Nemzetközi szempontból továbbra is a Federal Reserve volt a figyelem középpontjában. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény szerdán publikálta az októberi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét, és a piaci szereplők ismét megijedtek, hogy közeledik az eszközvásárlási program kivezetése. Várhatóan csak az új elnök, Janet Yellen beiktatása után, legkorábban februárban nyúl a Fed a pénzmennyiség-bővítő programhoz.
Ez az MNB-nek is jó alapot ad arra, hogy folytassa a monetáris lazításokat. A Monetáris Tanács kedden dönt az alapkamatról, ismét 20 bázisponttal, 3,2 százalékra vághatja az irányadó rátát, év végéig pedig 3 százalékra csökkentik a kamatot. A folytatás már kétséges. Nem elképzelhetetlen, hogy akár 3 százalék alá is levágják a rátát, de valószínűbb, hogy ekkor megáll a monetáris lazítás. Januárban ugyanis ismét előkerül az amerikai adósságplafon kérdése, hiszen február 7-ig biztosított az amerikai szövetségi állam finanszírozása. A Fed szigorítása is érezhető közelségbe kerül, így vélhetően az első negyedév feszültebb hangulatban telik, és nem kizárható, hogy az MNB akár kamatemelésre is kényszerül.
