Bankok bizonytalanságban
Magyarország a beruházásokban egyedül a feldolgozóipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazatban a 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházások volumene. Ilyen körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottságot – állapította meg Vértes, aki szerint a legfőbb gondja az országnak a jogbiztonság hiánya, hogy az üzleti szféra nem érzi azt, hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. A kormány 13 új adót vezetett be, és az ágazati adók súlya túl nagy, a bankadó például már önmagában magasabb, mint a teljes társasági adóbevétel.
Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hitelezés élénkítésének lehetőségeiről beszélt előadásában. „A hitelezés visszaesésében a hitelkínálat szűkülésének is szerepe volt, nem csak a kereslet visszaesésének” – mondta. A szakember szerint sokszor előfordult, hogy volt ugyan hitelkínálat a bankoknál, de nem abban a szektorban akartak kihelyezni, amelyikben a kereslet jelentkezett.
A jegybank – ha az infláció engedi – az alapkamat csökkentésével próbálja olcsóbbá tenni a hitelezést – magyarázta Balog. Az MNB ezt meg is tette, és a statisztikák szerint a bankok át is engedik a kedvezményt a cégeknek. A nagybankokra viszont továbbra is jellemző, hogy leépítik a mérlegeiket, és ez a vállalati hitelezést is érinti. A hitelszűke a kkv-kat fokozottan sújtja, hiszen kis méretük miatt ezek a cégek alternatív finanszírozáshoz nehezebben jutnak hozzá. Balog szerint nagy szükség lenne a kisebb, közepesebb bankokra ebben a szegmensben, a nagyok ugyanis nem mindig képesek az egyes vállalkozások speciális igényeit kezelni.
A hitelezési korlátokat a Növekedési Hitelprogram (NHP) is igyekezett oldani, mind a keresletet, mind a kínálatot sikerült a program során fokozni. Az első fázisban a bankok végül 701 milliárd forintot helyeztek ki, a szerződések száma pedig megközelítette a 10 ezret. Balog úgy látja, az NHP lendületet adott a vállalati hitelezésnek, és arra számítanak, a program a bankok piaci alapú hitelezését is beindítja majd.
A bankok működését ma a bizonytalanság határozza meg – mondta Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az Erste Bank vezérigazgatója a konferenciáján. A bankoknak meg kell felelniük a szabályozásoknak, amelyek folyamatosan változnak, és sokszor nem lehet tudni előre a hatásukat sem. A vállalati hitelezés azért akadozik sokszor, mert a bankok azt látják, sok vállalkozó csak azért vág bele egy üzletbe, mert van mögötte állami támogatás. Tapasztalata, elkötelezettsége viszont nincs. A bankok viszont azt is szeretnék látni, hogy tudás, tapasztalat is van a vállalkozás mögött, és maga a vállalkozó is hajlandó kockázatni a saját pénzét, vagyis rendelkezik legalább 30-40 százaléknyi önerővel.
Jelasity hangsúlyozta: a kamatpolitika önmagában nem elegendő a hitelezés felfuttatásához, a jegybank növekedési hitelprogramjával viszont mind az adósok, mind a bankok jól jártak. Az új program viszont a szakember szerint kisebb mértékben fog hatni, mint az első fázis, bár a következő időszak vállalati hitelezéséből ez a forrás sokat fog kitenni.
A bankok keresni akarnak a hitelen
A hitelkínálatban fontos tényező a bankok jövedelmezősége, amikor a bankrendszer veszteséges, folyamatosan veszít a tőkéjéből, nehéz hitelezéssel növelni a mérlegfőösszeget mondta Szabó István, a Citi vállalati üzletágának ügyvezető igazgatója a Világgazdaság konferenciáján. A bank is üzleti vállalkozás, a hitelezésnél a legfontosabb kérdés, mennyit lehet ezzel keresni - magyarázta.Szabó István cáfolta, hogy a bankok degeszre keresték volna magukat az elmúlt években, sőt vannak olyan piaci szereplők, amelyek Magyarországra való betelepülésük óta összességében véve veszteségesek.
A nem teljesítő vállalati hitelek aránya Magyarországon magas – mondta a szakember. A tőkearányos megtérülés alapján pedig nemzetközi összevetésben is rosszul állunk. A likviditást illetően a szakember elmondta: a hitelek volumene a másfélszerese volt korábban a betétekének, jelenleg már csak 110 százalékon áll a hitel/betét arány, ami azt jelenti, ez a faktor már nem korlátozza a hitelezést.
Szabó István cáfolta, hogy a bankok degeszre keresték volna magukat az elmúlt években, sőt vannak olyan piaci szereplők, amelyek Magyarországra való betelepülésük óta összességében véve veszteségesek.
A nem teljesítő vállalati hitelek aránya Magyarországon magas – mondta a szakember. A tőkearányos megtérülés alapján pedig nemzetközi összevetésben is rosszul állunk. A likviditást illetően a szakember elmondta: a hitelek volumene a másfélszerese volt korábban a betétekének, jelenleg már csak 110 százalékon áll a hitel/betét arány, ami azt jelenti, ez a faktor már nem korlátozza a hitelezést.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.