A stagnálás éve a részvénypiacon

Csekély emelkedéssel zárta a 2013-as évet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő indexe, a BUX. A mutató kevesebb mint 2 százalékot emelkedett tavaly, miután a nagypapírok vegyesen teljesítettek. A forgalom is gyenge maradt, 2013-ban naponta átlagosan 9,82 milliárd forint értékben születtek kötések a részvénypiacon, egy évvel korábban kicsivel magasabb, 9,87 milliárd forintos volt a napi átlagforgalom.
A csökkenésben szerepet játszhatott, hogy az év végére kivezették a tőzsdéről az egyik nagyobb forgalmú részvényt, az Egist. Mivel az Egis volt a BÉT ötödik legnagyobb forgalmú részvénye, a gyógyszergyári papír távozása komoly érvágást jelent a tőzsdének. A BÉT persze reméli, hogy nőhet a forgalom a közeljövőben részben a Xetra kereskedési rendszer bevezetése miatt is, amellyel december 6-án indult meg élesben a kereskedés.
A vezető részvények közül igazán jól csak a másik gyógyszercégnek, a Richternek sikerült a tavalyi év: árfolyama több mint 20 százalékot emelkedett 2013-ban. A cégnek jót tett, hogy visszakerült az MSCI indexekbe, de fundamentális alapon is jó befektetésnek tartották egész évben az elemzők. Novemberben a pszichiátriai betegségekre kifejlesztett Cariprazine hatásosságát elismerte az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA), ám további információkat kért a készítményre vonatkozóan, a mióma elleni Esmyával kapcsolatban viszont az európai hatóságok engedélyezték a kezelések megismétlését.
Az OTP árfolyama tavaly év végén szinte ugyanott volt, mint 2012 végén, mindössze 1 százalékot csökkent. Ez év közben viszont meglehetősen hektikusan mozgott a bankpapír kurzusa, az év végi 4100 forint körüli kurzus pedig az egyéves, 4059 forintos minimumhoz jóval közelebb volt, mint az 5302 forintos maximumhoz. A bankpapírra általában komoly hatással voltak a devizahiteles mentőakciókkal kapcsolatos hírek az egész évben.
A Magyar Telekom saját történelmi mélypontját tavaly többször is megdöntötte, az aktuális negatív rekord 274 forint, amit november 22-én ért el a papír közvetlenül azelőtt, hogy kikerült az MSCI indexből. A céggel kapcsolatos másik negatív hír az elmúlt hetekben az volt, hogy valószínűleg nem lesz olyan pénzügyi helyzetben, hogy jövőre osztalékot fizessen. Ezt a társaság decemberben jelentette be, de az elemzők már korábban is valószínűsítették, hogy a korábbi stabil osztalék 2014-ben elmarad. A Magyar Telekom mindenesetre a 2013-as évet 17 százalék körüli mínuszban zárta.
A nagypapírok közül a távközlési cégénél csak a Mol árfolyama esett többet 2013-ban. Az energetikai részvény az esztendő folyamán csaknem 19 százalékot esett. A Mol jóformán árfolyama folyamatosan ereszkedett az év során, miután több negatív hír is napvilágot látott a céggel kapcsolatban. A vezérigazgató Hernádi Zsolt ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, egy sajtóhírben az is felvetődött, hogy esetleg az egyik nagyobb befektető kénytelen kiszállni a cégből, karácsony előtt pedig rontott a cég adósminősítését az S&P.

Kilőtt az FHB

A tavalyi év utolsó két tőzsdenapja az FHB-é volt. A kisebbik bankpapír árfolyama december 23-án és december 30-án is 15 százalékot emelkedett. December 30-án 617 forintig emelkedett a bankpapír árfolyama, utoljára ilyen magas szinten 2011 szeptember elején állt. A szédületes emelkedés mögött az állhat, hogy a befektetők úgy vélik, a Magyar Postával szoros kapcsolatban álló FHB lehet az egyik lehetséges vevője az eladó TakarékBanknak. A TakarékBankban az államnak a Magyar Postán és az MFB-n keresztül van érdekeltsége.