Az ügyes háztartások úgy használnak több áramot, hogy közben csökken a rezsijük

Társasházi energiaközösségek tömege születhet egy múlt év óta élő, de csak a napokban kiteljesedett jogszabálynak köszönhetően. Ha beválik a kis napelem-tulajdonsoknak kínált új szerveződési forma, akkor országos méretben is gazdaságosabbá válhat a napelemek üzemeltetése.

Miért érdemes a társasházaknak energiaközösséget létrehozni?

Egyelőre még maga az energiaközösség fogalma is csak néhány éves a magyar piacon az energiaközösségek működését segítő aggregátoréval együtt. Az energiaközösségbe tömörült áramfogyasztók és -termelők összefognak a villamos energia előállítására, tárolására és felhasználására. Bár az elsődleges céljuk nem az anyagi haszonszerzés, az áramot el is adhatják. Szeptember 1-jétől az ilyen energiaközösség alapításának lehetősége nyílt meg a társasházak és lakásszövetkezetek számára, néhány eltéréssel. Ilyen eltérés például, hogy míg a hagyományos energiaközösség önálló jogalany, a társasházi nem az, továbbá az utóbbiak kizárólag megújuló forrásból származó energiát állíthatnak elő.

Ezen előny kihasználásával azoknál jobban optimalizálhatják a tevékenységüket, például könnyebben telepíthet energiatárolót is vihetik piacra a felesleges áramukat. Bár e tevékenységek az egy-egy háztartásnál meglévő műszaki, jogi és gazdasági ismereteknél általában többet feltételeznek, de a szabályozás erre is gondolt: megszülethettek a felsorolt ismeretekkel és a tevékenységhez szükséges engedélyekkel rendelkező, úgynevezett aggregátorok. 

Az első magyarországi energiaközösség 2023 decemberében született bábolnai Bábolna Energia Nonprofit Kft., az eddigi utolsó, a tizenötödik pedig a napokban nyilvántartásba vett pusztacsaládi Pusztaenergia Megújuló Energiaszövetkezet. Ezek azonban még nem társasháziak. Aggregátorból is pont tizenöt van, ezeket 2022 ősze és 2024 ősze között vette nyilvántartásba a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

De mi pontosan az energiaközösség?

Az energiaközösség fogalma már 2020-ban megjelent a hazai jogszabályokban. Az áramtörvény akkori kiegészítése olyan szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működő jogalanyt ír le, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az, hogy a tagjainak, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy a 

• villamosenergia-termelés,
• tárolás,
• fogyasztás,
• elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,
• villamosenergia-megosztás,
• aggregálás,
• a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása
• és elektromos töltőberendezés üzemeltetése

tevékenységek közül legalább az egyiket végezze. Az említett aggregálás az áramhálózatra, vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálása az árampiaci értékesítés, a vásárlás vagy aukció céljából.

A felsoroltakhoz az energiaközösségeknek engedélyre van szüksége. Azonban nem kapnak engedélyt azonban nem kapnak

• átviteli rendszerirányításra,
• villamosenergia-elosztásra,
• villamosenergia-kereskedelemre,
• egyetemes szolgáltatásra,
• nem működtethetnek szervezett villamosenergia-piacot
• és a tevékenységük nem nyúlhat át a határon.

Következtek a társasházi energiaközösségek

Annak a műszaki és jogszabályi feltételeit, hogy a társasházak is létrehozhassanak energiaközösségeket, 2022-ben dolgozta ki a MEKH. Ezután mintaprojektek is indultak, de a Magyar Természetvédők Szövetsége még 2023-ban is a vonatkozó szabályozás hiányosságaira panaszkodott. További csiszolások után tavaly decemberben születtek meg a jogszabályi feltételei a társasházi és lakásszövetkezeti energiaközösségek létrehozásának.   

Azóta alapíthatók társasházi energiaközösségek a megújuló forrásból előállított villamos energia előállítására és felhasználására az áramtörvény akkori módosításának köszönhetően. A lehetőséget azonban valójából az áramtörvény 2025 szeptember 1-jén hatályba lépett kiegészítése nyitotta meg.  

A Világgazdaság által korábban már ismertetett tudnivaló szerint tehát energiaközösséget legalább két – társasházi vagy lakásszövetkezeti – lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa alapíthat, írásban. A társasházi energiaközösségnek az adott lakás bérlője is a tagja lehet, ha ahhoz a lakás tulajdonosa írásban hozzájárult. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) által termelt villamos energiát a társasházi energiaközösség elsődlegesen a társasház közös fogyasztására, valamint a társasházi energiaközösség tagjának fogyasztására használja fel.

A társasházi energiaközösség azonban nem önálló jogalany, nem minősül a más jogszabály szerinti energiaközösségnek.

Egy társasházi energiaközösség azért jön létre, hogy

• a tagok a társasház összekötő berendezéséhez kapcsolódóan háztartási méretű kiserőművet létesítsenek és üzemeltessenek,
• e kiserőmű áramát elsősorban a társasház közös fogyasztására és az energiaközösség tagjai használják fel.

Visszatérítés jár a társasházi energiaközösség tagjainak

A tagoknak meg kell állapodniuk

• a HMKE létesítésének módjáról,
• annak üzemeltetéséről,
• az üzemeltetésből származó haszon és terhek felosztásáról,
• és a rendszerhasználatidíj-visszatérítésből való részesülésről.

E visszatérítés azért jár nekik, mert amikor a kiserőművük áramát használják, akkor nem veszik igénybe az elosztóhálózatot. Igényelhetnek forgalomarányos, diszkontált díjvisszatérítést, de kérhetik azt is, hogy a visszatértést korrigálják a tagok tényleges felhasználása szerint, idősoros mérési adatok alapján.

Csatlakozni kell egy mérlegkörhöz

Egy másik módosítás szerint

• az energiaközösségek – tehát az összes, nem csak a társasháziak –, valamint
• a velük kapcsolatban álló a villamosenergia-kereskedő,
• az egyetemes szolgáltató,
• a felhasználó,
• az aggregátor 
• és az elosztó

köteles mérlegkört alakítani, vagy bármely mérlegkörhöz, almérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkör olyan rendszer, amely fenntartja az energiatermelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt. Ehhez a mérlegkör tagjai kötelesek kicserélni azokat az információkat, amelyekre szükség van a rendszerszintű, a rugalmassági és a kereskedelmi szolgáltatások tervezéséhez, beszerzéséhez és elszámolásához. Ezek az adatok az energetikai adatszolgáltató platformon keresztül állnak a rendszeregyensúlyért felelős egyetemes szolgáltató, vagy piaci szereplők rendelkezésére.  

Az energetikai adatszolgáltató platform támogatja a HMKE-k nem elszámolási célú adatai kezelését. Működtetése engedélyköteles. Az engedélyt a MEKH a kormányrendeletben kijelölt működtetőnek adhatja ki huszonöt évre, meghosszabbíthatóan.

Az egyetemes szolgáltatóé vagy a kereskedőé a származási garancia

Ha egy áramfelhasználó megújuló forrásból származó villamos energiát termel, akkor az ezen áramért bejegyzendő származási garancia (GO), amely piaci termék, a sorsa pedig kétféle lehet.  

Vagy a termelőt ellátó egyetemes szolgáltató tulajdonába kerül, vagy a termelőt kiszolgáló villamosenergia-kereskedőébe. Ez attól függ, hogy a HMKE üzemeltetője honnan jut áramhoz.

Az egyetemes szolgáltató a származási GO eladásából származó bevételét és az értékesítéshez szükséges ráfordításait a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi.

Viszont a villamosenergia-kereskedő a származási garancia piaci árat tükröző ellenértékét az üzletszabályzatban meghatározottak szerint kifizeti a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjének.