Várt felett nőtt a magyar gazdaság a negyedik negyedévben, januárban eltűnt az infláció

A forintpiac tegnapi kedvezőtlen alakulását ezúttal csak részben magyarázta a nemzetközi hangulat, a piac egyre feszültebb a jövő keddi kamatdöntés előtt. Az elemzői konszenzus szerint további monetáris lazításra számíthatunk, míg korábban a piaci szereplők arra számítottak, hogy ezúttal megáll a Monetáris Tanács. Az MNB ügyvezető igazgatójának tegnap reggeli nyilatkozatából többen azt szűrhették le, hogy tovább halad a kamatvágás, ami valószínűleg hozzájárult a forint gyengüléséhez. A vártnál jobb GDP adatok ma reggeli közzététele után viszont erősödni kezdett a forint.

A kötvénypiacon egyedül a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek esetében láthattunk nagyobb mozgásokat, 19 bázisponttal nőtt a hozam e lejáraton. Tegnap az ÁKK 60 milliárd forintnyi 12 hónapos papírt adott el, a kereslet viszonylag gyenge volt, az aukciós átlaghozam 3,27% volt, ami magyarázza a másodpiaci hozamemelkedést is.

Nemzetközi helyzetkép:

A nemzetközi devizapiacon a 20 napos mozgóátlagról pattant fel az EUR/USD árfolyama a tegnapi kereskedésben, és ezzel a csökkenő trendcsatornából is kitört. A kurzus 1,36 alatti értékről egészen 1,3681-ig emelkedett. Felfelé vették az irányt a nyitás után a tengerentúli börzék, és a nap végéig kitartott a jó hangulat (Dow 0,4%, Nasdaq 0,95%, S&P500 0,59%). A nap második felében elindultak felfelé a nyugat-európai börzék, és a londoni börze kivételével mérsékelten emelkedni tudtak a piacok (FTSE100 -0,24%, DAX 0,6%, CAC40 0,17%). Ázsiában a Nikkei 1,5%-ot zuhant, míg a Hang Seng 0,4%-ot, a Shanghai index 0,6%-ot emelkedett. Az árupiacon eséssel indult a kereskedés a kőolaj piacán, a 100,3 dolláros nyitás után 99,4 dollárig süllyedt a kurzus, ahonnan elindult felfelé és zárásra 100,4 dollárig kapaszkodott vissza. A reggeli kereskedésben mérsékelt korrekció látható, de továbbra is 100 dollár felett stabilizálódik az árfolyam, és emelkedő trend van érvényben.  Folytatódik az emelkedés az arany piacán, az árfolyam 1.290 dollárról 1.302 dollárig erősödött, majd a reggeli kereskedésben 1.307 dollárig menetelt tovább. Vegyes képet mutatnak a határidős indexek ma reggel.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az USA-ban a friss munkanélküli segélykérelmek száma 8 ezer fővel haladta meg az egy héttel ezelőtti értéket, ami rosszabb lett a várakozásoknál (előrejelzés 339 ezer fő volt, a tényadat pedig 330 ezer lett). A januári kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal csökkent januárban, míg az elemzők stagnálásra számítottak. Délután januári ipari termelési adatot, és a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexének előzetes februári adatát publikálják. Janet Yellen szenátusi meghallgatását elhalasztják, a keleti-parti hóviharok miatt.

Ma nyújtja be lemondását Enrico Letta az olasz kormányfő, mert a Demokrata Párt megvonta a támogatását és a lemondása mellett voksolt.

A német GDP a negyedik negyedévben 0,4%-kal nőtt negyedéves szinten, miközben az elemzők 0,3%-ot vártak. Az igazítatlan éves index 1,3%-os volt.

A KSH által közölt előzetes adatok alapján 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság 2013 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. Ez meghaladja mind az Erste 2,1%-os várakozását, mind a Reuters által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzését. A harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6%-kal nőtt a GDP volumene, szemben az Erste 0,1%-os várakozásával. A 2012-es 1,7%-os recesszió után 2013 egészében 1,1%-kal nőtt a gazdaság, az Erste korábban 0,8%-os növekedést várt. A GDP bővülést továbbra is a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar ágazatok fűtötték. A mezőgazdaság a 2012-es rendkívül gyenge év után alacsony bázisról tudott emelkedni, az ipart elsősorban az autóipari kapacitásbővítések fűtik, az építőipar pedig nagymértékben az EU pénzből finanszírozott állami beruházásoknak köszönhetően tudott elrugaszkodni a 15 éves mélypontról. A részletes bontást csupán márciusban ismerhetjük meg, nagy kérdés, hogy a negyedik negyedévben már megindult-e a lakossági fogyasztás a GDP felhasználási oldalán.

Az év/év alapú fogyasztói árindex 0%--ra csökkent januárban, ami a tavaly januári magas bázisnak köszönhető (akkor az árak 0,8%-kal emelkedtek egy hónap alatt). Ez majdnem megegyezik az Erste mínusz 0,1%-os várakozásával, de elmarad a 0,3%-os piaci konszenzustól. A hónap során 0,3%-kal emelkedtek az árak, amit elsősorban az élelmiszerek jelentős, 1,3%-os, szezonális okokra visszavezethető növekedése táplált. Utóbbi az inflációs érzetet is emeli, így nem gondoljuk, hogy teljesen eltűntek volna a drágulással kapcsolatos várakozások. Februártól már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet a fogyasztói árindex. Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz. Az elektromos áram és gázár csökkentések harmadik körével egyelőre nem kalkuláltunk, ezt azonban ellensúlyozhatta a forint idei gyengülése. Éves átlagban 305-ös árfolyamot várunk, szemben a tavalyi 296,9-es értékkel. Ez az inflációban pedig pont ellensúlyozhatja az újabb rezsicsökkentés hatását, így tartjuk az 1,3%-os éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést.