A külpiacra lépés folyamatát meg kell tervezni a cégeknek

„Egy cég egy másik cégtől tanul a legjobban” – mondta a rendezvényen Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese. „A kockázati tőkés a csiszolatlan gyémántot keresi, a következő Google-t és a Facebookot” – hangsúlyozta Bödőcs. „A kockázati tőkés nem csak a magyar piacra, hanem a külpiacra is fókuszál, amihez kellhet egy tőkeinjekció” a vállalatoknak” – vélekedett a külpiacra lépés kapcsán. Hozzátette, bízik abban, hogy lesznek ősszel olyan uniós források, amely lökést adhat azoknak a cégeknek, akik tudják, hogy külpiacra szeretnének menni, de nincs kellő tőkéjük.

Bödőcs szerint nagyon fontos, hogy ne ad hoc legyen a külpiacra lépés, majd hozzátette, hogy a magyar cégek többsége nem akar exportálni. „A külpiacra lépés egy döntéssel kezdődik. Ez egy irányított, átgondolt folyamat kell, hogy legyen” – mutatott rá a HITA elnökhelyettese. „A külpiacra lépés segíti a növekedést és a piaci diverzifikációt, a több lábon állást, ugyanakkor pénzt és időt igényel, főleg a folyamat elején” – hangsúlyozta Bödőcs.

Szerinte a kockázati tőkések nem szeretik azt a mondatot, hogy a világon „ilyen termék vagy szolgáltatás még nincs”. Sokkal jobban értékelik, ha valaki „a méhecske szorgalmasságával be tudja azonosítani, hogy kik a versenytársak”, de azokhoz képest valami teljesen újjal kell előrukkolni. „Nem lehet még egy piros pöttyös labdát eladni a piros pöttyös labda piacán, nekünk jobbat kell készíteni. Tudni kell, hogy miért jobb a mi termékünk” – hangsúlyozta a HITA elnökhelyettese.

Bödőcs szerint a magyar cégek is kezdenek rájönni, hogy Európán kívülre is érdemes exportálni, de ezt tudják már a csehek, a románok, az olaszok, és mindenki más. Ugyanakkor hozzátette, hogy a külpiacra lépésnél a magyar vállaltok nem nagyon tudnak elszakadni attól, hogy mennyibe kerül a termék Magyarországon, pedig ez fontos.

A HITA elnökhelyettese szerint a sikeres exporthoz „kell egy csapat”. Nem igaz az, hogy „jó borhoz nem kell a cégér”, mert különben nem ismerik meg a terméket – véli. Bödőcs azt javasolja a kisebb cégeknek, hogy a balti vagy a balkáni országokban próbálkozzanak exportálni. „Az arab piacokon, Kínában vagy Japánban fontosak a kulturális különbségek, hosszabb ideig tart az üzleti bizalom kialakítása” – mutatott rá. Hozzátette: huszonnyolc piacon nem tud egyszerre ott lenni egyszerre a vállalat, vagyis nem lehet az EU összes országába exportálni egy cégnek.