Kifeszített a bankrendszer
– Mire számítanak, ha feláll az új kormány, fokozódhatnak-e még a bankok terhei?
– Abban bízunk, hogy nem fognak tovább nőni a bankok terhei. Az országgal kapcsolatos várakozásaink összességében véve pozitívak, 2 százalékos GDP-növekedést várunk, remélem, a válság éveit már magunk mögött tudhatjuk.
– A devizahiteleseket mentésére tervezett csomagok, illetve a nemrég kiszabott MNB-s bírsággal kapcsolatos kötelezettségek mekkora terhet rónak a bankokra?
– Abban bízunk, hogy ha lesznek további kötelezettségek, azok nem fognak jelentős terhet róni a bankszektorra. Ilyen lehet az, ha például az árfolyamgátat kiterjesztik az összes ügyfélre, vagy ha olyan kisebb változtatásokat hajtanak benne végre, ami még kedvezőbbé teszi a konstrukciót. Ez olyan megoldás lehet, ami tényleg segít az ügyfeleknek, ugyanakkor a bankrendszer szempontjából is elfogadható. A bankrendszer ugyanis eléggé kifeszítetté vált az utóbbi években, a tartalékok elfogytak.
– Az MNB azt mondta, nem örülne, ha nagybank másik nagybankot vásárolna. Terveznek-e ennek tükrében még akvizíciókat a hazai piacon?
– Minden lehetőséget megvizsgálunk. Természetesen a felügyeletnek van egy olyan jogköre, hogy engedélyezze a vásárolásokat és az összeolvadásokat.
– Vannak most olyan bankok, amelyeket nézegetnek?
– Olyan, amelyről beszélni tudnék, nincs.
– Milyen hatással lehetnek az ukrán események az OTP eredményére?
– Rövidtávon mindenképpen negatívak. Ez első körben úgy jelent meg, hogy gyengült a hrivnya, az ország minősítése is negatív irányban változott, emiatt több céltartalékot kellett képeznünk. Ez független a portfólió minőségének az alakulásától.
– Nem várható a portfóliók romlása?
– Nyilvánvalóan az, hogy recesszió lesz, és az oroszországi gazdasági kapcsolatok is sérültek, ez a portfóliókra is negatív hatással lesz. Közép- és hosszútávon viszont, ha Ukrajnában elindul a konszolidáció, szalonképes kormány áll fel, megkapják az IMF-től a hitelt, elindulnak a strukturális, intézményi reformok, pozitív fordulat várható, és nekünk ezek a várakozásaink.
– Nem vetődött fel az a lehetőség, hogy a Krímben bezárt fiókokat átvegye az orosz leánybank?
– Gyakorlatilag az összes bank, amelynek ukrán licence volt, bezárta a működését a Krímben. Az orosz nagybankok, és minden európai uniós bank is így tett, jelenleg ugyanis Európa nem ismeri el a Krím jogi státuszát.
– Az oroszországi leánnyal felmerült problémákat hogyan kezelik?
– Oroszországban az összes piaci szereplő hasonló problémákkal küzd, a kereslet csökken, és a portfóliók romlanak a fogyasztási hitelek piacán. Ez nem meglepő, a fogyasztási hitelpiac eléggé volatilis, és a makrokörnyezet is negatív. Alapvetően tehát egy ciklikus kiigazításnak vagyunk a tanúi most. Nekünk ebben a helyzetben az a feladatunk, hogy jobban működjünk a versenytársainknál, a piac ugyanis a kiigazítás után vissza fog fordulni, és jobb jövedelmezőséget érhetünk el mi is.
Szavaztak az osztalékról
Az OTP Bank éves rendes közgyűlése pénteken minden napirendi pontot elfogadott. Megszavazták a 2013-as évre vonatkozó konszolidált és egyedi beszámolókat, és döntöttek a nyereség felosztásáról is. Ennek értelmében a részvényesek 145 forintos osztalékot kapnak részvényeként, mivel azonban a bank a saját tulajdonában lévő részvényekre eső osztalékot a többi részvényes között osztja szét, a várható osztalék 147 forint lesz részvényenként. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató a közgyűlésen arról beszélt: reméli, a következő években tovább nőhet az osztalékalap.
