Mégis áthárították az illetéket
A készpénzfelvétel, az átutalás, valamint a bankkártyás fizetésért díja is nagyobb mértékben növekedett a háztartásoknál, mint a tranzakciós illeték mértéke. „Ha a boltban kártyával fizetek, azért nem kell díjat fizetnem, de az éves kártyadíjat nagyon jelentősen megnövelték” – magyarázta Varga Lóránt. „Kétszer akkora a díjnövekedés, mint az illeték azt indokolná” – tette hozzá. Az éves kártyadíj a leginkább elterjedt betéti kártyáknál 1 700 forintról 3 ezer forintra emelkedett, és megszűnt a két ingyenes bankkártya. Az MNB a különböző díjemelések miatt többször is bírságolt, legutóbb március közepén büntetett meg 35 pénzintézetet összesen közel 1,2 milliárd forintra.
A vállalatok sem úszták meg az emelést: a készpénzfelvételnél és az átutalásnál meghaladta az áthárítás mértéke a tranzakciós illeték szintjét, a bankkártyás fizetésnél viszont nem érte el azt. A vállalati pénzforgalomban az MNB elemzői szerint a tavalyi első félévében nem látható különösebb alkalmazkodás a tranzakciós illeték bevezetése kapcsán. „A hazai bankok által szolgáltatott adatok alapján nincs nyoma a pénzforgalom külföldre telepítésének, vagy az illetékfizetési korlát elérése érdekében a tranzakciók összevonásának” – olvasható az elemzésben. Kérdésre válaszolva Varga Lóránt elmondta, hogy a tranzakciós illeték nemzetközi példáit nem lehet ráhúzni a magyar esetre, hiszen több fontos különbséget láthatunk. „Más országokban magasabb illetéket vezettek be, és nem volt felső korlátja, mint Magyarországon a 6 ezer forintos érték” – hangsúlyozta Varga Lóránt. Azokban az országokban, ahol bevezették a tranzakciós illetéket, ott szinte azonnali reakciót és alkalmazkodást láthattunk, Magyarországon viszont nem.
Az MNB elemzőinek tanulmányából kiderült az is, hogy a bankok különböző mértékben emelték díjaikat. Egyes pénzintézetek éppen a tranzakciós illeték mértékének megfelelően – készpénzfelvételnél 0,6 százalékkal, átutalásnál 0,3 százalékkal – növelték az díjakat, ugyanakkor találhatunk olyan bankot is, amelyik 1,4 százalékos emelést hajtott végre 2012 decembere és 2013 októbere között.
Idén februártól ugyanakkor havonta kétszer, összesen 150 ezer forintig ingyenesen lehet készpénzt felvenni. Ez újraindíthatja a találgatásokat, hogy növekedésnek indul-e a készpénzhasználat és visszaszorul-e az elektronikus fizetés az idei évben.
Nem változott a tendencia
A tranzakciós illeték bevezetéskor azt fejtegették többen, hogy a készpénz használata nőhet. Mások úgy vélték, hogy a készpénzfelvétel nagyobb terhelése miatt ellenkező lesz a tendencia. „Nem láttunk változást a fizetési módokban a tavalyi első félévben” – mondta Varga Lóránt. „Az ügyfelek 2013 tavaszán találkoztak először az illetékkel, a terhelés egy része csak a második félévben jelentkezett” – tette hozzá. Szerinte a tavalyi második féléves adatok alapján sem változott a tendencia, az elektronikus irányba való lassú elmozdulást láthatjuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.