BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A héten kiderül, mitől nőtt a vártnál jobban a GDP

A vártnak megfelelően a jegybank újabb 10 bázisponttal, 2,40 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét az elmúlt kedden. Mindenekelőtt az inflációs folyamatok alakulása támogatta a monetáris enyhítési ciklus folytatását. Áprilisban a 12 hónapos fogyasztói árindex negatív, -0,1 százalékos volt, és csökkent a maginfláció, valamint az indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató is. A fogyasztói árak növekedési üteme úgy tűnik, hogy az elkövetkező hónapokban sem fog érdemben gyorsulni, így amennyiben a külső piaci környezet is kedvező maradt, és az orosz–ukrán konfliktus sem eszkalálódik, a Monetáris Tanács vélhetően látni fog még teret kamatcsökkentésekre. Ráadásul amennyiben az EKB tényleg elszánja magát a héten a kamatcsökkentésre vagy esetlegesen egy eszközvásárlási program bejelentésére, a hazai jegybank mozgástere is bővülhet. Ami a makrogazdasági adatokat illeti, a múlt pénteken igen impozáns statisztikát tett közzé a KSH, ami szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene 22,6 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Jól látszott a számokon az állami infrastrukturális beruházások megugrása, aminek forrását jórészt az EU-pénzlehívások jelentették. Ami pedig a magánszektort illeti, a feldolgozóipar beruházásainak 27,6 százalékos éves növekedését lehet kiemelni.

Az adatok megerősítik, hogy az idei évben a több éves mélypontról elrugaszkodó beruházások fontos hajtóerejét jelenthetik a GDP növekedésének. A leginkább állami beruházások által fűtött és igen alacsony bázishoz viszonyított adat azonban várhatóan a következő években jóval alacsonyabb dinamikát mutat majd. A héten megismerhetjük a részletes első negyedéves GDP-statisztikákat, kiderül tehát milyen tényezők álltak a vártnál nagyobb, 3,5 százalékos éves szintű bővülés mögött. Képet kaphatunk arról is, hogy hogyan indult a második negyedév a gazdaságban, hiszen a KSH közzéteszi az előzetes áprilisi kiskereskedelmi, ipari termelési és külkereskedelmi mérleg statisztikákat is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek