A vártnak megfelelően a jegybank újabb 10 bázisponttal, 2,40 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét az elmúlt kedden. Mindenekelőtt az inflációs folyamatok alakulása támogatta a monetáris enyhítési ciklus folytatását. Áprilisban a 12 hónapos fogyasztói árindex negatív, -0,1 százalékos volt, és csökkent a maginfláció, valamint az indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató is. A fogyasztói árak növekedési üteme úgy tűnik, hogy az elkövetkező hónapokban sem fog érdemben gyorsulni, így amennyiben a külső piaci környezet is kedvező maradt, és az orosz–ukrán konfliktus sem eszkalálódik, a Monetáris Tanács vélhetően látni fog még teret kamatcsökkentésekre. Ráadásul amennyiben az EKB tényleg elszánja magát a héten a kamatcsökkentésre vagy esetlegesen egy eszközvásárlási program bejelentésére, a hazai jegybank mozgástere is bővülhet. Ami a makrogazdasági adatokat illeti, a múlt pénteken igen impozáns statisztikát tett közzé a KSH, ami szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene 22,6 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Jól látszott a számokon az állami infrastrukturális beruházások megugrása, aminek forrását jórészt az EU-pénzlehívások jelentették. Ami pedig a magánszektort illeti, a feldolgozóipar beruházásainak 27,6 százalékos éves növekedését lehet kiemelni.