Kevés hozam a kötvényalapokban

Több mint 1040 milliárd forint van már kötvényalapokban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint. Ezek az alapok a statisztikák szerint az utóbbi két év szinte minden hónapjában vonzottak friss tőkét zömében a lakossági befektetőktől, a jegybank adatai szerint ugyanis a kötvényalapok 70 százaléka a háztartások tulajdonában van. A legkedveltebbek a rövid kötvényalapok, az utóbbi két év tőkebeáramlása szinte csak ezeket érintette, ennek köszönhetően ezekben a konstrukciókban május végén több mint 810 milliárd forint volt.

Az alapok eddig rászolgáltak a bizalomra, hiszen jól teljesítettek. Az elmúlt 12 hónapban a rövid kötvényalapok között olyanok is voltak, amelyek 8-9 százalékos hozamot értek el, ami kiemelkedően jónak számít. A kevésbé kedvelt hosszú kötvényalapok egyébként ennél is jobban teljesítettek egyébként, többségük kétszámjegyű hozamot ért el az elmúlt évben. Az év eddigi része is jól alakult az alapok számára, a rövid kötvényalapok közül a legjobbak 3-4 százalékos, a hosszúak közül a legerősebb teljesítményűek 7-9 százalékos hozamot értek el.

Mindez főleg az állampapír-piaci hozamcsökkenésnek köszönhető, ami viszont néhány napja véget ért. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a kötvényhozamok június 10-én voltak a mélyponton, aznap a hároméves állampapír referenciahozama a 3 százalékot sem érte el, az ötéves kötvényé ugyanekkor 3,24, a tízévesé 4,39 százalékos volt. Azóta lassú emelkedés volt a hozamokban, 15-25 bázisponttal emelkedtek a ráták. „Eddig minimális korrekció volt a kötvénypiacon” – mondja Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakember nem is számít drasztikus hozamemelkedésre a közeljövőben, a fejlett piacokon is alacsonyak ugyanis a kamatok, és a jegybankok is alacsony kamatkörnyezetet tartanak fenn, ennek hatása pedig Magyarországra is begyűrűzik. A felminősítés kérdése is a levegőben lóg, ebben az ügyben is lehet még előrelépés az év végéig, de miután ezt a sztorit már nagyrészt beárazták a befektetők, ettől önmagában nem lehet kiugró kötvénypiaci teljesítményekre számítani.

Azt a hozamot, amit az elmúlt két-három évben a kötvényalapok elértek, a jövőben irreális lenne elvárni – figyelmeztet Forián-Szabó Gergely. Mindemellett a kötvénypiacon továbbra is lehet még reálhozamot termelni, különösen akkor, ha az alapkezelők aktívan kezelik a portfóliót és kihasználják a kötvénypiacon kínálkozó lehetőségeket.

Azoknak a befektetőknek, akik nem elégszenek meg a rövid kötvényalapok várható hozamával, a szakember csak akkor ajánlja a hosszabb kötvényalapokra való váltást, ha tisztában vannak azzal, hogy a kétszámjegyű múltbeli hozamok már valószínűleg nem érhetők el, emellett annak is tudatában vannak, hogy a kötvények esetében átmeneti árfolyamesésekre is fel kell készülni.

A pénzpiaci, illetve rövid kötvényalapoknál nagyobb hozampotenciált kereső ügyfelek számára a kötvényalapok mellett a vegyes alapok és az abszolút hozamú konstrukciók jelenthetnek még alternatívát, melyek szintén képesek a rövid állampapírokénál magasabb hozamok elérésére, nagyobb kockázat vállalása mellett.

Már az állam sem bőkezű
Az elmúlt hónapban háromszor csökkentette a lakossági állampapírok kamatát az Államadósság Kezelő Központ. A legkedveltebb lakossági termék, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy kamata a múlt hét elejétől már csak 2,9 százalék, ez 60 bázisponttal alacsonyabb annál, amit május közepén fizetett az állam ezekre a hitelpapírokra.
A legmagasabb kamatot jelenleg a Postán kapható kétéves Kincstári Takarékjegyre fizeti az állam, 3 százalékosat. A Féléves Kincstárjegy kamata már csak 2,65 százalék, az egyéves Kincstári Takarékjegy 2,8, a Kincstári Takarékjegy Plusz 2,9 százalékos kamatot fizet.