Trükközhettek az állampapírokkal
A háztartások továbbra is szeretik az értékpapírokat, erről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai. Július végére a lakosság értékpapírszámláin felhalmozott megtakarítások összege meghaladta a 6850 milliárd forintot, vagyis a kisbefektetők értékpapírszámláin már 213 milliárd forinttal több volt, mint a bankszámláikon. A háztartások értékpapír-állománya már második hónapja haladja meg a betétekét, és a különbség növekszik.
Abból a szempontból viszont fordulat állt be a kisbefektetőknél, hogy júliusban elkezdték kivonni a pénzt a magyar állampapírokból. Előtte 29 hónapon át minden hónapban áramlott lakossági megtakarítási a magyar állampapírpiacra, utoljára 2012 januárjában történt pénzkivonás, akkor valószínűleg a végtörlesztés miatt likvidálták sokan a megtakarításukat. Azóta viszont több mint 1500 milliárd forintot fektettek a háztartások állampapírba egészen júliusig, amikor 41,6 milliárd forintnyi állampapírt visszaváltása után 2264,5 milliárd forintra csökkent a júniusban 2300 milliárd forinton tetőző lakossági állampapír-állomány.
A jegybank adatának ellentmond az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleménye, amelyben arról tudósítottak, júliusban 80 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány. A közleményből kiderült: a lejáró Kamatozó Kincstárjegyeket már csak részben újították meg a befektetők, ezek állománya a hónapban 64,1 milliárd forinttal csökkent, nőtt viszont a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) és a Bónusz Magyar Államkötvények (BMÁK) állománya. PMÁK-ból az ÁKK adatai szerint csaknem 40 milliárd, BMÁK-ból közel 105 milliárd forintnyi volt a friss értékesítés júliusban. Ennek ellenére a lakosság egy éven túli állampapír-állománya az MNB adatai szerint alig 40 milliárd forinttal nőtt a hónapban.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a forgalmazók valóban trükköztek a jól kamatozó lakossági állampapírokkal, és intézményi befektetők kezére játszották az értékesített volumen nagy részét. A BMÁK-ot és a PMÁK-ot június elejéig csak a Magyar Államkincstár forgalmazta, az értékesítők körét ezt követően bővítette ki az ÁKK, és ez azonnal a forgalom megugrásához vezetett. Az ÁKK július közepén észlelte, hogy intézmények veszik nagy volumenben a lakossági kötvényeket, ekkor lezárta a korábbi sorozatok értékesítését, és újakat vezetett be, amelyeknél már egyértelműbben kizárta a vásárlói körből az intézményeket.
A háztartások állampapír-állományára az is negatív hatással volt, hogy júliusban sokan váltottak vissza devizás államkötvényeket. Ennek feltehetően a gyenge forint volt az oka, az árfolyamváltozást kihasználva próbálhattak nyereségre szert tenni a kisbefektetők. A devizás állampapírok forgalmazásának nem kedvez, hogy a Prémium Euró Magyar Államkötvény értékesítését márciustól elvették a bankoktól és más piaci szereplőktől, így kizárólag az államkincstárnál juthatnak hozzá a kisbefektetők.
Az állampapíroknál bekövetkezett állománycsökkenést kompenzálta az értékpapírszámlákon, hogy a lakosság továbbra is szereti a befektetési jegyeket. Júliusban is 87 milliárd forintnyi friss megtakarítást fektettek a háztartások befektetési alapokba, ezzel az állományuk 3668,7 milliárd forintra nőtt. Részvényeket is vásárolt a lakosság mintegy 10,5 milliárd forintért, de csaknem 14 milliárd forintot bukott is ezeken a befektetéseken júliusban.
