A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

A bankok körmére néz az MNB

Részletesen fogja elemezni a bankok működését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most alakult főosztálya, és ha nem tartják fenntarthatónak az üzleti modellt és a stratégiát – vagyis hosszabb távon veszteséget termel egy pénzintézet és nem is látszik fordulat a jövőben sem –, akkor limitálhatják a bank üzleti tevékenységét, sőt, akár a menedzsment egy tagját is meneszthetik.

Mostantól mindent tudni fog a bankokról az MNB, miután egy főosztály fogja figyelni a működésüket, elemezni az üzleti modelljüket és hosszú távú stratégiájukat. A tavalyi év végén alakult részleg a bankrendszer átfogó vizsgálatával és felügyeletével foglalkozik, és annyi bizonyos, hogy csak a nyereséges, jól működő bankok vezetői aludhatnak nyugodtan.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta, hogy a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatóságon belül újonnan létrehozott „Üzleti modell” főosztály célja, hogy a jegybank az egyes hitelintézetek konkrét üzleti modelljéről részletes képet alkosson.

Újfajta megközelítésnek köszönhetően az MNB pontosabban és gyorsabban azonosíthatja az egyes hitelintézetekkel kapcsolatos kockázatokat – emelte ki Binder István. Arra a felvetésünkre, hogy az MNB már most is széleskörűen vizsgálja a bankrendszert, azt mondta, hogy a főosztály egyedi banki szintű előrejelzésekkel, üzleti modellt érintő átfogó elemzésekkel foglalkozik.


A banki mérlegszerkezeteket és a bankok üzleti tevékenységével kapcsolatos kockázatokat alapvetően meghatározza, hogy az adott piaci szereplő a múltban, illetve a jelenben hogyan kíván nyereséget elérni, más szóval milyen üzleti modellt választott – fejtette ki Binder István. Kiemelte, hogy az üzleti modellek, stratégiák részletes elemzése megvilágítja az esetleges korábban elkövetett hibákat (amelyek veszteséghez vezetnek) és erősségeket, illetve megmutathatja, hogy az alkalmazott üzleti modell eredményez-e olyan kockázatot, melyet a pénzügyi felügyelő hatóságnak kezelnie kell.


Az biztosnak látszik, hogy az MNB mostantól sokkal erősebb kontrollt gyakorolhat a bankok működése felett, és leginkább a veszteséges pénzintézetekkel gyűlik majd meg a gondja a jegybanknak. Erre utal az MNB egyik tanulmánya is, amelyben arról írnak, hogy egyes bankok a válság után is nyereségesek maradtak, máshol viszont tartós veszteségek keletkeztek, mindez pedig a korábban választott üzleti modelltől függ. A jelenleg veszteséges bankok válság előtti üzleti modellje magában foglalta azokat a tényezőket, melyek a piaci környezet egyes tényezőinek negatív változása esetén tartós veszteséget idéztek elő – véli az MNB. Mindez igaz lehet, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a bankok a különadó, a tranzakciós illeték, a végtörlesztés, most pedig a devizahitelek forintosítása miatt is nagy veszteséget könyveltek el. A bankadót például visszamenőlegesen vetette ki a kabinet, minden üzleti tervet keresztülhúzva.


A jegybank elsősorban a veszteségre koncentrál. Az MNB szerint egy évek óta veszteséges banknak az üzleti modelljén mindenképpen változtatnia kell, mert a tartós hiány arra utal, hogy nincs összhangban a piaci környezettel. A legmegalapozottabb feltételezéseken alapuló legkockázatkerülőbb stratégia is lehet sikertelen, ha nem képesek végrehajtani, ami főként a bank felsővezetőinek kvalitásain múlik – emeli ki a központi bank.
A felügyelet pedig az az elemzésük alapján fog véleményt mondani a bankokról.

A banknak lehetősége van a stratégia egyes elemeit módosítva eloszlatni a felügyeleti aggályait a stratégia fenntarthatóságát. Ha a hatóság értékelése szerint a bank nem tett meg minden szükséges lépést kockázatainak csökkentése érdekében, és továbbra is veszélyeztetve látja a prudens működést, a jogszabályok számos, eddigiekhez képest új lehetőséget biztosítanak a felügyelet részére. Legközvetlenebb intézkedésként limitálhatja a bank üzleti tevékenységét egyes szegmensekben vagy termékeknél. Kivételesen súlyos esetben a felügyelet meghatározhat konkrét módosításokat a stratégiában és a működésben, valamint előírhatja a menedzsment egyik tagjának a menesztését is.

Összhangban az nemzetközi példákkal

Ha az MKB Bank átvételével megvárta volna a Magyar Nemzeti Bank, hogy felálljon ez az új osztály, azt transzparensebbnek ítélhették volna meg a piaci szereplők. Az üzleti terv és a stratégia értékelése alapján az MKB működését akár fenntarthatatlannak is nyilváníthatta volna az MNB, ez alapján pedig beavatkozhatott volna. A szélesebb körű eszköztár alkalmazása számos lehetőséget biztosított volna a bank stabilizálásához, hiszen a korábbi átvétel alapjául szolgáló érvek megkérdőjelezhetőek: a fizetésképtelenség jelentős kockázatáról, tőkehiányról vagy a tőkemegfelelés nagymértékű romlásáról nem tudni.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek