Egyre több az ételfutár Ukrajnában, csak ők mernek kimenni a támadások közepette – fillérekért visznek házhoz szinte bármit
A fizikai boltlátogatás kockázata és kényelmetlensége a tél során jelentősen nőtt Ukrajnában, miközben a fogyasztási igények nem csökkentek. Az élelmiszerre, vízre, alapvető háztartási cikkekre, sőt meleg ruházatra és elektronikai eszközökre továbbra is szükség van. A különbség annyi, hogy mindezt egyre többen rendelik házhoz, ami jó hír a futárszektor számára. A jelenség nem csupán Kijevre korlátozódik. Odessza, Dnyipro, Zaporizzsja, Harkiv, sőt Herszon is érintett, az utóbbi ráadásul folyamatos tüzérségi fenyegetettség mellett.
Az ATB országos kiskereskedelmi hálózat a Unian hírügynökség megkeresésére közölte: az online, házhoz szállítással teljesített rendelések száma országos szinten közel 80 százalékkal nőtt 2024 azonos időszakához képest. A vállalat saját futárszolgálattal nem rendelkezik, alvállalkozókkal – például az iPOST-tal – dolgozik. Hasonló modellben működik a piac többi nagy szereplője is: a Szilpo üzletlánc a Loko és az Uklon Delivery futárcégek partnere, a Zakaz.ua többek között a Metro hálózatát szolgálja ki, míg a Glovo továbbra is széles partnerkörrel van jelen.
A futárszektor helyzete Ukrajnában
Az éles verseny látványosan leszorította az árakat. Az ATB esetében 10 kilogrammig 59 hrivnya (440 forint), 20 kilogrammig 65 hrivnya (485 forint) a szállítási díj, a maximum súlykorlát pedig 50 kilogramm. A kiszállítási idő 60-120 perc. Emellett a kedvezményes bolti árak sok esetben ellensúlyozzák a szállítás költségét, főként a magasabb értékű, kisebb súlyú termékek esetében.
Vjacseszlav Levcsenko, a Bolt Food ételkiszállító platform ukrajnai vezérigazgatója szerint a hideg időszak beálltával a kereslet stabilan magas szinten maradt.
„Az elmúlt egy évben a bolti kiszállítás másodlagos csatornából teljes értékű alternatívává vált az offline vásárlással szemben” – fogalmazott. Hozzátette: a folyamatos áramkimaradások és a fagyok tovább erősítették ezt a trendet, a kereslet pedig tartósan a megemelkedett szinten stabilizálódott.
Andrij Kurszkij, a Zakaz.ua vezérigazgatója megerősítette: minden olyan tényező, amely megnehezíti az offline vásárlást – áramszünet, hideg, rövidített nyitvatartás –, közvetlenül növeli az online rendelések számát. Kijevben a leglátványosabb a hatás, de a tendencia országos.
A mozgósítás hatása ennél nehezebben számszerűsíthető, ugyanakkor a piaci szereplők érzékelik.
Nyugati sajtóhírek korábban 3,7 millió mozgósítás elől „kitérő” férfiról írtak hivatalos forrásokra hivatkozva, bár más becslések is léteznek. A Zakaz.ua szerint a hatás nem robbanásszerű, inkább viselkedésbeli.
„Az emberek egy része ritkábban hagyja el az otthonát, jobban megtervezi a bevásárlást, és delegálja azt a futárszolgálatoknak. Ez stabil, kereslettámogató tényező” – fogalmaztak.
A rendelési struktúra is árulkodó. Az ATB adatai szerint országosan az alkohol, a zöldség-gyümölcs, az édességek és az italok vezetik a listát. Kijevben az alkohol és a frissáru mellett a húsipari termékek és a fagylalt is kiemelkedő. A kedvezmények szerepe itt is jelentős: a szezonálisan akciózott termékek – még mínusz 25 fokban is – jól fogynak.
A Zakaz.ua az áramszünetek idején a tartós élelmiszerek, alapvető szükségleti cikkek, palackozott víz és fagyasztott termékek iránti kereslet emelkedését tapasztalta.
A Bolt Food adatai szerint a kosarakba
- leggyakrabban banán kerül, ezt követi
- a palackozott ásványvíz,
- a tojás, a burgonya és más zöldségek, valamint
- az alacsony alkoholtartalmú italok.
A banán népszerűsége racionális: tápláló, viszonylag olcsó, nem igényel hűtést, és azonnal fogyasztható. Az éttermi rendelésekben a meleg, laktató ételek dominálnak: levesek, hamburgerek, sült krumpli, pizza, savarma. Régiós különbségek is vannak:
Dnyipróban a csirkés ételek, Odesszában a pizza a legnépszerűbb.
A kereslet ugyanakkor nem korlátlan. Kurszkij szerint az első számú fékező tényező a lakosság fizetőképessége. A reáljövedelmek csökkenése miatt a fogyasztók optimalizálják kosaraikat, helyettesítő termékeket választanak, visszafogják az impulzusvásárlást.
„A kereslet nem tűnik el, hanem átalakul” – mondta.
A kínálati oldalon legalább ennyi a kihívás. Levcsenko a biztonsági helyzetet említi elsőként: légiriadó idején a rendelések száma visszaesik, majd a riadó lefújása után hirtelen megugrik, ami egyenlőtlen terhelést okoz.
A zord időjárás és az általános munkaerőhiány csökkenti az aktív futárok számát és munkaidejét.
Kurszkij szerint a szektor „állandó, többtényezős nyomás” alatt működik. A kulcsproblémák: munkaerőhiány a futárok, az áru-összekészítők és a partnerüzletek személyzete körében; energetikai instabilitás, amely befolyásolja az üzletek, raktárak, hűtőrendszerek és IT-infrastruktúra működését; valamint az emelkedő működési költségek, mint az üzemanyag, logisztika és tartalék energiaforrások.
A munkaerőhiány mögötti okokat a szereplők nem részletezik, de a háborús környezet összefüggései egyértelműek. A futárszektor így egyszerre élvezi a keresleti boomot és küzd a kínálat szűk keresztmetszetével.
