Folyamatosan ömlik a nyersolaj a piacra

Észvesztő tempóban zuhan az olaj ára. A nagy energiacégek – például a Royal Dutch Shell és a BP – veszteségei miatt a vezető tőzsdék indexei is lefelé ereszkedtek az év első napjaiban. Az ázsiai börzék még kedden is szenvedtek, emellett London, Frankfurt és New York sem talált magára. De az amerikai WTI fajta ára, amely hétfőn is öt százalékot esett, kedden tovább ereszkedett lefelé, s hordónként kevesebb mint 49 dollárért is jegyezték. A Brent ára szintén meredeken jön lefelé, 52 dollár alá is csúszott az ára. A tavaly nyári állapotokhoz képest ez már ötvenszázalékos hanyatlás. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) meglepő november 27-i döntése óta pedig 32 százalékkal mentek lejjebb az árak.

Mindössze bő egy hónappal ezelőtt Szaúd-Arábia inkább piaci részesedésének védelmében lépett fel, és elutasította Venezuela és Irán követelését, hogy csökkentsék a kitermelést. Az OPEC azonban a napi harmincmillió hordós kvótánál így is valamivel többet hoz a felszínre.

A piaci túlkínálatot több tényező együttes hatása alakította ki. Az amerikai palaforradalom nyomán az Egyesült Államok nyersolajtermelése decemberben napi 9,14 millió hordóra, rekordszintre emelkedett, ez a mennyiség nagyjából a kétszerese a 2008 végi felhozatalnak. S a gyors ütemben csökkenő amerikai energiafüggőség új geopolitikai helyzetet is teremt. Az OPEC változatlanul túltermel, a globális olajkínálat negyven százalékát adja. Az utóbbi napok felújult erőteljes áresési folyamatát tüzelte, hogy kiderült: Oroszország, amely a globális olajcsata egyik nagy vesztese, decemberben napi 10,66 millió hordóra emelte a termelést, s a szovjet éra adataihoz képest ez is rekord. Az OPEC második legnagyobb termelője, Irak az év utolsó negyedében megduplázta a kivitelét, amely napi 2,94 millió hordóra ugrott fel.

S az érem másik oldala maga a szerény iramban bővülő világgazdaság, amelynek nincs szüksége ennyi olajra. A kimagaslóan nagy fogyasztónak számító Kína gazdasága lassít, nagyjából hétszázalékos ütemre, s hogy ne fékezzen még nagyobbat, Peking most több mint ezermilliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot jelentett be. A fejlett ipari államokban az olcsó olaj serkentheti a fogyasztást és élénkítő hatású lehet, miközben deflációs veszélyt is hordoz magában.

A friss piaci fejlemények hatására Szaúd-Arábia azonban mintha módosítana stratégiáján, s az Ázsiába szállított olajtermékek árát kissé megemelte, pontosabban csökkentette a korábbi engedmények mértékét. Megfigyelők ebből azt a következtetést vonták le, hogy Rijád felhagy a piaci részesedés védelmével. De nem biztos, hogy ez a helyes magyarázat: az európai árak ugyanis nem emelkedtek, hiszen itt korábban kisebb engedményeket ajánlott csak az Aramco olajtársaság.

A novemberi OPEC értekezlet idején olyan elemzések is megjelentek, hogy Szaúd-Arábia a drágán kitermelő Irán helyzetét szeretné rontani az áresés eltűrésével. De sokan lehetségesnek tartották, hogy az amerikai palaolaj kitermelőit szerette volna megszorongatni. Az utóbbi néhány évben az amerikai kitermelés a százdolláros hordónkénti ár mellett futott fel. Tény, hogy a múlt év utolsó negyedében több mint száz fúrótorony működését állították le, s további kétszázról dönthetnek hasonlóan ebben a negyedévben, mert túl drágán nem érdemes termelni. Ám elemzők a Bloombergnek azt mondták, hogy inkább a kutató-feltáró jellegű munkákat függesztik fel. Ráadásul elsősorban azok a platformok tartanak szünetet, amelyek függőleges fúrással hozták fel az olajat, míg a palaolaj-kitermelést szolgáló vízszintes fúrással végzett bányászást folytatják, s ennek a teljes amerikai termelésre sokkal nagyobb a hatása.

A dollár, amelynek árfolyama általában ellentétesen mozog az olaj árával, kilencéves csúcsot ért el a legfontosabb valutákkal szemben, kivéve a jent. A tízéves amerikai államkötvény hozama két százalék alá esett, október óta először, az amerikai, a japán és a német állampapír átlaghozama pedig egy százalék alá, mert a globális gazdasági bizonytalanság közepette a befektetők megint a biztos menedéket keresik.