A fogyasztás egyre erősebben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez

A kiemelkedő 2014-es év után az Európai Bizottság is azt várja, hogy lassulni fog a magyar gazdaság növekedési üteme idén és jövőre, összhangban az elemzői várakozásokkal. A háttérben az EU-támogatások állhatnak, ugyanis az idei évben kiemelkedően magas összeget hívott le az ország, amely már idén és jövőre nem tudja ilyen mértékben támogatni a beruházásokat.

A munkanélküliségi ráta esetében javulásra számít a bizottság, habár a háttérben továbbra is a közmunkából származó foglalkoztatottság-bővülés áll. Ugyanakkor a bérdinamikában nem várnak gyorsulást, ami többek között az alacsonyan maradó inflációnak köszönhető. A korábbi 2,5 százalékos inflációs előrejelzésüket is 0,8 százalékra módosították az idei évre az olajárak esésének, illetve az eurózónából importált alacsony infláció következtében. Becsléseik szerint az előzetes adatokkal összhangban a költségvetési deficit 2,6 százalék lehet 2014-ben, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál.

Számításaik alapján azonban a GDP-arányos államadósság csökkentés nem sikerült a tavalyi évben: a 2013-ban mért 77,3 százalékról 77,7 százalékra nőhetett 2014-ben a ráta. Az Európai Bizottság véleménye szerint az államadósság csökkenésének hiánya a gyenge forint miatt következett be. A tényleges számok azonban csak tavasszal jelennek meg, így a tényadatokat és a részleteket is csak akkor ismerjük meg.

Kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom decemberben, ugyanis 5,6 százalékkal bővült az értékesítések volumene. A legnagyobb mértékben az üzemanyag-kiskereskedelem nőtt, 10,7 százalékkal, ami mögött a nagymértékű árcsökkenés állhat. A nem-élelmiszer jellegű értékesítések 7,6 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi forgalom növekedése az első jele annak, hogy a háztartások fogyasztásának erősödése nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéshez. Ez az irány az elmúlt hónapokban is érezhető volt, és feltehetően a tendencia idén is folytatódik.