Ha az adott szaktárca arra a következtetésre jut, hogy egy adott projektet már biztosan nem lehet befejezni ez év végéig, akkor attól a projekttől eláll a kormány. Arra a kérdésünkre, hogy az elállással érintett összegeket átcsoportosítják-e majd más, tartaléklistán lévő projektekre, a helyettes államtitkár azt mondta: ezekre a támogatási összegekre már nem kötnek le újabb projekteket, hanem a túlvállalási keretet csökkentik velük. Az eredeti 8200 milliárdos hétéves fejlesztési keretet ugyanis mintegy 10 százalékos mértékben túlvállalta a kormány. Erre amiatt volt szükség, hogy a meg nem valósuló, illetve a Brüsszel által szabálytalannak ítélt projektek miatt elveszített források ellenére is száz százalékban fel tudja használni Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokat.
A biztosan megvalósíthatatlannak ítélt projektekre lekötött összegeket azért a túlvállalási keret csökkentésére használja majd a kormány – emelte ki a helyettes államtitkár –, mert olyan kötelezettségvállalási szintet akar beállítani, amellyel maximálisan lehívja a rendelkezésre álló uniós támogatásokat, a lehető legkevesebb hazai költségvetési forrás mellett.
A késésben lévő projektek között nagyrészt az önkormányzatok, illetve egyéb közcélú kedvezményezettek projektjei találhatók. Közéjük tartozik a mentőállomások vidéki kiépítése, illetve felújítása, ahol 11 milliárd forint támogatás lehívása került veszélybe. Emellett a kockázatos fejlesztések között találni hulladékgazdálkodási, csatornázási, energetikai, valamint útépítési projekteket is.
Csepreghy Nándor elmondta: az, hogy Magyarország képes lesz-e lehívni teljesen a 8200 milliárdos forrást, nagyrészt attól függ, hogy a projektek végrehajtása miként halad. „A pályázati intézményrendszer részéről a kifizetési képesség megvan arra, hogy az összes uniós forrást lehívjuk, a projektek végrehajtása azonban nem a kormány, hanem az egyes kedvezményezettek kezében van” – tette hozzá.
