Alig nő a kockázati étvágy

Annak ellenére, hogy igen erős ütemben nő a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona, a kockázati étvágy továbbra is nagyon alacsony szinten mozog – derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számlákra vonatkozó statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a március végéig tartó egy év alatt 13,65 százalékkal emelkedett a lakosság és az egyéni vállalkozók nettó pénzügyi vagyona – 29 350,8 milliárd forintot ért el –, ám a kockázatosabb eszközökbe fektetett pénz mennyisége ennél jóval szerényebb mértékben emelkedett. Jellemző adat, hogy a márciusig számított 12 hónap alatt a készpénz állománya emelkedett a leggyorsabban a háztartások pénzügyi eszközein belül: az első negyedévben 3270,3 milliárd forintot ért el, ami majdnem 20 százalékos bővülés. A kockázatosnak szintén nem nevezhető állampapíroknál is átlagon felüli, 15,07 százalékos növekedést regisztrált az MNB, ez 2471,6 milliárdos március végi mennyiséget jelentett.

A befektetési jegyek iránti lelkesedés sem hagy alább: a betétekénél magasabb hozamban reménykedő háztartások láthatóan szinte csak ezekben gondolkodnak, hiszen itt is majdnem 15 százalékos éves bővülést sikerült elérni 4100 milliárd forint feletti állomány mellett.

Az alacsony kockázatvállalási hajlandóságra mutatott rá a CIG Pannónia napokban megjelent elemzése is. E szerint, bár 2012 óta töretlenül nőnek a lakosság pénzügyi megtakarításai, valamint befektetési alapokban elhelyezett vagyona, és egyre többen keresik a nagyobb hozamot ígérő, kockázatosabb eszközöket is, európai összehasonlításban továbbra is a rövid távú szemlélet és a kockázatkerülés a jellemző.

Magyarországon a legkedveltebbek a pénzpiaci alapok, amelyek 49 százalékkal részesednek az alapokban elhelyezett vagyonból. Bár az elmúlt évben jelentősen veszítettek súlyukból a 2013 év végi 60 százalékhoz képest, az európai országok közül még most is csak Horvátországban számítanak népszerűbbnek a pénzpiaci alapok. Az átrendeződés fő „nyertesei” a második legkedveltebb típusnak számító kötvényalapok, amelyekben a befektetési alapok összállományának 42 százalékát kezelik. Nem változott érdemben ez idő alatt a részvénypiaci alapok népszerűsége, ezek 5 százalékos részesedése – Románia után – Magyarországon a legalacsonyabb a kontinensen, és messze elmarad a 37 százalékos európai átlagtól. A vegyes alapokban kezelt vagyon aránya viszont egy év alatt 1-ről 3 százalékra nőtt.

– Az alacsony kockázatú, ugyanakkor alacsony hozamú alapok jelentős súlya jól mutatja, hogy a magyar megtakarítók európai összehasonlításban is rendkívül óvatosak. Az alapvetően rövid távú célokhoz igazodó eszközökkel jelentős hozamlehetőségtől esnek el a hosszabb távú megtakarítások, például a nyugdíjcélú befektetések esetén. Jelentős eredmény ugyanakkor, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt az elmúlt években sokan fordultak a befektetési jegyek irányába, sőt, a magasabb hozam érdekében a befektetéseiket diverzifikálva, egyre többen választanak nagyobb hozampotenciállal rendelkező alapokat – mondta el Benczédi Balázs, a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója.