Ezer súlyos baleset után lépett le a sofőr
Mélyen a zsebébe nyúlhat a Mabisz Kártalanítási Számla (KSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Tavaly összesen 2868 olyan eset történt, ami a KSZ-t terhelte, csaknem 40 százalékkal több, mint 2013-ban. Ezenfelül azonban sok, az elmúlt évtizedekben történt kár is terheli a számlát, így még mindig csaknem 5200 káresemény miatt képez tartalékot az alap. Tavaly a kárkifizetések volumene a régi esetekkel együtt megközelítette a 2 milliárd forintot, a tételes függőkár-tartalék pedig csaknem 7,3 milliárd forint volt. A legrégebbi károk, amelyek után fizet a KSZ, még az 1990-es években történtek, tavaly 21 olyan esemény után kellett tartalékot képezni, amely 1999 előtt történt, ezek mindegyikét olyan autósok okozták, akiknek nem volt érvényes biztosításuk.
A kártalanítási számla bruttó tartalékainak összege 12 százalékkal csökkent tavaly, 15,3 milliárd forintra, ilyen kevés pénz utoljára 2004-ben volt az alapban. A járadéktartalékok volumene 15 százalékkal csökkent, 7,6 milliárd forintra apadt, amiben szerepet játszhatott, hogy a személyi sérüléses esetekben egyre gyakrabban fordul elő, hogy ilyen formában kapnak kártalanítást a sérültek, így a törvénysértő autósok okozta károk következményeit éveken át nyögi a KSZ. Tavaly a járadékkifizetések összege rekordot döntött, megközelítette a 920 millió forintot, vagyis csaknem a duplája volt a 2013-asnak.
Tavaly durván megugrott az olyan személyi sérüléses balesetek száma is, amelyeknél a károkozó autós ismeretlen volt. Egy károkozó akkor számít ismeretlennek, ha elhagyta a baleset helyszínét, vagy pedig az autót nem lehetett azonosítani, mivel annak adatait meghamisították vagy eltüntették. 2014-ben összesen 973 ilyen esemény történt, holott a korábbi években mindössze 300-400 hasonló esetet jegyeztek fel. Ezek azonban mind komoly esetek. Ha ugyanis egy károkozó sofőr egy kisebb baleset után eltűnik, a vétlen autós nem számíthat segítségre, mivel a KSZ az autóban vagy az útban és a környezetben keletkezett károkat alapesetben nem téríti meg. A gépjárműben keletkezett károkért csak akkor fizet, ha halálos áldozatok vagy súlyos sérültek is maradtak a vétlen gépjárműben. Az ismeretlen autósok által okozott káresemények miatt tavaly rekordösszeget, több mint 640 millió forint tartalékot kellett képeznie a KSZ-nek, vagyis egy-egy baleset után átlagosan körülbelül 660 ezer forintos kártérítéssel számoltak a vétlen autóban lévő sérültek számára.
Az ismert, ám érvényes kötelező biztosítással (kgfb) nem rendelkező autósok által okozott károk után is a KSZ fizeti a kártérítést, az ilyen esetek száma is emelkedett tavaly, bár nem olyan mértékben, mint az ismeretlen károkozóké. Összesen 1895 biztosítás nélküli autóval okoztak kárt, vagyis nagyjából 200-zal nőtt az esetek száma 2013 óta, 2012-ben pedig még ennél is kevesebb, alig 1500 esetben fordult elő, hogy érvényes kgfb nélkül okoztak kárt. A KSZ ilyenkor nemcsak a személyi sérülések után fizet, de az autóban keletkezett károkat is megtéríti. Tavaly 490 millió forintot fizettek ki a károkra, a tételes függőkár-tartalék szintén megközelítette a félmilliárd forintot. A KSZ egyébként utólag behajthatja a kifizetett kártérítést a biztosítással nem rendelkező autóson, és minden ilyen kár kifizetése után el is indítja a megtérítési eljárást a károkozóval szemben.
