Külföldre mehet a vagyon

Az éves profit felét is elvihetik a Quaestor-alapba történő befizetések a következő tíz évben – mondta a Blochamps Capital Magyar Privátbankári Konferenciáján Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Más piaci szereplők még durvábban kalkuláltak: a 175 milliárd forintosra taksált kártalanítás és annak kamatai a következő évek teljes nyereségét lenullázhatják. Karagich István, a Blochamps ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: a brókercsődök utáni kártalanítás kibírhatatlan terhet jelent majd a szolgáltatóknak, de a nyereség felének eltűnése Parádi-Varga szerint is vállalhatatlan. Az SPB ennek ellenére nem tervezi, hogy emelné a díjakat, inkább magukon takarékoskodnak majd.

A többi piaci szereplő persze egyáltalán nem biztos, hogy elkerülheti majd a díjak emelését, hiszen a Befektető-védelmi Alapba (Beva) történő befizetések biztosan megugranak majd. A Beva ugyan díjemelésről hivatalosan még nem döntött, de egy pótbefizetés már volt az idén, az éves jelentésében pedig jelezte, hogy a jelenlegi, a biztosított letéti állomány 0,45 ezrelékére rúgó éves díjat módosítani kell majd. A maximális mérték a tőkepiaci törvény szerint 3 ezrelék lehet. Csakhogy nem pusztán a díj kulcsa változik jövőre, de az alap is az ötszörösére ugrik, hiszen a korábbi 20 ezer euró helyett 100 ezer euróra nő a biztosítási értékhatár. Ez és a Quaestor-alap költségei pedig a privátbankokat és a befektetési szolgáltatókat súlyosan érinthetik a jelenlegi piaci környezetben – mondta lapunknak Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke.

A megnövelt biztosítási limit elvileg a fogyasztók érdekét szolgálja, de csak akkor, ha tisztességtelen szolgáltatónál van a befektetésük, hiszen kizárólag az értékpapírjaik és a pénzük elsikkasztása ellen véd. Ha tisztességes pénzügyi cégre bízta az ügyfél a megtakarítását, akkor az ötszörösére növelt limit miatti többletbefizetés pusztán a befektetéseken elérhető nyereséget csökkenti. Szabó László szerint a kockázatmentesen elérhető – jelenleg körülbelül 1 százalékos – hozam felét is elvihetik jövőre a különféle jogcímen beszedett hatósági díjak és a Beva- és Quaestor-alap-befizetések. A legnagyobb átlagos ügyfélvagyont kezelő cégek valamivel jobban járhatnak ebből a szempontból, de ahol sok kisebb, néhány tízmillió forintos vagyonú ügyfél van, ott durván megugorhatnak a költségek.

„Nem lennék meglepve, ha lennének olyan szolgáltatók, amelyek inkább külföldre szervezik ki az ügyfélszámla-vezetést és a letéteket, hogy elkerüljék a megugró költségeket” – mondja Szabó László. Ha nem tennének így, könnyen lehet, hogy az ügyfelek maguk kerekednének fel, és vinnék külföldre a pénzüket olcsóbb szolgáltatókhoz.

Adócsalást támogat az SMSZ?

Szakmailag átgondolatlan a stabilitási megtakarítási számla (SMSZ) adóztatása – mondta Karagich István. Az elméletileg külföldi szürke- és feketepénzek hazahozatalát szolgáló intézkedés ugyanis kiválóan alkalmas a hazai feketegazdaság támogatására is. Miközben Magyarországon az áfa 27 százalékos, a munkát terhelő adók és járulékok pedig olyan magasak, hogy az adóék 50 százalék fölött van, az SMSZ-t csak 10 százalékos adó terheli, ha egy éven belül kiveszik a számláról a pénzt. Megéri tehát az illegálisan szerzett jövedelmet ilyen számlán legalizálni. Sőt, ha egy év után szerezhet az ügyfél egy hivatalos igazolást is erről az adóhatóságtól, amelynek birtokában akár külföldre is viheti a pénzét – immár teljesen legálisan.