Jóformán semmit sem változott a háztartások hitelállománya májusban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a hónap végén 6153,5 milliárd forinttal tartozott a lakosság a hitelintézeteknek.

Ez azt jelenti, hogy a háztartások egyre kevésbé számítanak nettó törlesztőnek, májusban mindössze 3,5 milliárd forinttal fizettek vissza több kölcsönt, mint amennyi hitelt felvettek. A lakosság körülbelül 5,5 éve folyamatosan nettó törlesztőnek számít. A vállalatok is nettó törlesztők maradtak májusban is, 4,8 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt a felvettnél, az év eleje óta pedig már csaknem 235 milliárd forint a nettó törlesztésük. A jegybank Növekedési Hitelprogramja sem indult be rendesen, a forinthiteleket is nagyobb mennyiségben fizetik vissza a vállalkozások, mint ahogy felvennék. A devizahitelek árfolyamváltozása miatt mégis nőtt a cégek hitelállománya májusban, és ismét meghaladta a 6400 milliárd forintot.

A kamatok tovább csökkentek. A lekötött betétekre a lakosságnak a hitelintézetek már átlagosan csak 1,15 százalékos kamatot adtak, a vállalati betétekre pedig 1,26 százalékot ígértek. A hitelkamatok is mérséklődtek. A lakáshitelek átlagkamata 5,34 százalékosra süllyedt, a THM-jük pedig már alig haladta meg a 6 százalékot, vagyis a válság előtti svájcifrank-alapú hitelekkel vetekszenek árazásukban a forintalapú jelzálogkölcsönök. A lakáshitelek iránti kereslet stabil, májusban 23,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, a kihelyezések volumene pedig meghaladta a 24 milliárd forintot.

A fogyasztási hitelek kamata ingadozott az elmúlt hónapokban, májusban éppen csökkent, 15,62 százalékon állt, de januárban vagy tavaly decemberben ez a hiteltípus ennél olcsóbb volt. A fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkült májusban, lassan kezdi megközelíteni a tavalyi utolsó negyedévben tapasztalt szintet. A vállalkozói forint-folyószámlahitelek átlagkamata sokat csökkent májusban, az egyéb hiteleké 4 bázisponttal, 2,95 százalékosra süllyedt.