Sorsdöntő lesz a jövő hét a kínai tőzsdéken
A 21 legnagyobb kínai brókercég szombaton válságtanácskozást tartott Pekingben, és úgy döntött, hogy több mint 19 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket, és meg is tartja azokat, amíg a sanghaji tőzsde irányadó indexe el nem éri ismét a 4500 pontos szintet.
A kínai állami tőzsdefelügyeleti hatóság még pénteken bejelentette, hogy csökkentette a júliusra tervezetett elsődleges részvénykibocsátások (IPO) számát és mértékét, így a kormány alá rendelt értékpapírpiaci szabályozó bizottság (CSRC) a 28 kiadott engedélyből 18-at visszavont. Szombaton viszont mind a 28 érintett vállalat bejelentette, hogy felfüggesztette részvénykibocsátási tervét.
A Central Huijin Investment nevű, állami tulajdonú befektetési társaság vasárnap közölte, hogy nemrégiben a kínai részvénypiaci indexeket követő ETF-eket, azaz tőzsdén kereskedhető befektetési alapok jegyeit vásárolta, és ezt folytatni fogja. Ezzel megerősítette azokat a spekulációkat, miszerint a kínai ETF-ekbe áramló tőke nagyságának e heti megugrása mögött a Central Huijin és más, kínai állami tulajdonú intézmények állnak.
A kínai tőzsdék szárnyalása június közepén tört meg és fordult át mélyrepülésbe. A június 12-i csúcsszintről a vezető sanghaji tőzsdeindex értéke közel 29 százalékkal, a sencsenié pedig 35 százalékkal csökkent.
A kormány nagy aggodalommal várja a hétfői tőzsdenyitást, hogy lássa, az új intézkedések megállítják-e az árfolyamok csökkenését vagy a pánikba esett befektetők folytatják az eladásokat.
A Kína egyik legnagyobb pénzügyi portálja, az eastmoney.com által a hét végén készített internetes felmérés eredményei szerint a befektetők arra számítanak, hogy a tőzsdeindexek hétfőn 5 százalék körüli mértékben fognak emelkedni. A mintegy 100 ezer válaszadó közül azonban sokan gondolják úgy, hogy nem lesz hosszú életű a fellendülés.
A kínai tőzsdefelügyelet már a hét közepén próbálta megnyugtatni a befektetőket azzal, hogy lazított a tőkeáttételes kereskedés szabályain, valamint vizsgálatot indított részvénykereskedelmi manipuláció miatt. A jelek szerint azonban ennek nem nagyon volt hatása.
A vezető kínai tőzsde, a sanghaji börze irányadó indexe, a Shanghai Composite pénteken 5,84 százalékkal 3684,36 pontra zuhant 94 milliárd eurós forgalomban. A héten 12 százalékkal, a június 12-én elért csúcsértékéhez (5178,19 pont) képest pedig majdnem 29 százalékkal csökkent a mutató értéke. Tavaly novembertől a júniusi csúcsig több mint 150 százalékkal emelkedett a Shanghai Composite értéke.
Sencsenben, a második legnagyobb kínai tőzsdén a fő mutató, a Shenzhen Composite Index 5,29 százalékkal, 117,34 ponttal, 2098,48 pontra esett pénteken. Bár ez az érték még mindig 100,17 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél, a júniusi csúcshoz képest 35 százalékkal kisebb.
Miközben Kína a világ második legnagyobb gazdasága, a kínai értékpapírpiacok erősen elszigeteltek, a tőzsdeindexek teljesítménye pedig egyáltalán nem függ a reálgazdaság helyzetének alakulásától. Míg az amerikai és az európai piacokon a kellő tapasztalattal és szaktudással felvértezett intézményi befektetők játsszák a főszerepet, addig a kínai tőzsdéken a felkészületlen, az eseményeket nem alakító, hanem inkább követő kisbefektetők, a külföldi befektetők pedig csak közvetve vehetnek részt az értékpapír-kereskedésben.
A kínai kisbefektetők száma már meghaladja a 90 milliót, többen vannak, mint a kommunista párt tagjai. Az állami tulajdonú média hónapok óta bátorítja a kínai átlagpolgárokat, hogy vásároljanak hitelből részvényeket. Ez egybeesik a monetáris lazítás elindításával: a kínai jegybank tavaly november óta négyszer csökkentette kamatait a hitelezés fellendítésére, hogy így ösztönözze a gazdasági növekedést.
Az olcsó pénz azonban a jelek szerint nem a reálgazdaságba, hanem a tőzsdére áramlott. Sok kisbefektető a bőséges haszon reményében nyakig eladósodott, hogy részvényeket vásároljon, felhajtva ezáltal az árfolyamokat. Ez pedig arra bátorította a kínai vállalatokat, hogy menjenek tőzsdére, és az így gyűjtött tőkéből rendezzék adósságaikat.
