Dühösek a Quaestor-ügyfelek

Szigorúan véve ma lejár az a határidő, ameddig a Quaestor-kötvényes károsultjainak fizetni kellene, a botrányok azonban csak sokasodnak a kártalanítás körül. A vonatkozó törvény szerint június 5-ig nyújthatták be az érintett ügyfelek a kárigényüket a Befektető-védelmi Alap (Beva), illetve a Beva irányítása alatt álló Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) részére, innentől kezdve 30 napja volt az alapnak arra, hogy elbírálja a kérelmeket. Igaz, a törvény rugalmas, megengedi, hogy meghosszabbítsák az elbírálás idejét, ha 30 nap alatt nem végeznek. Az elbírálás eredményéről tájékoztatni kellett az ügyfeleket, és 30 napon belül ki kellene fizetni nekik a kártalanítást is. Június 5. óta pedig a kétszer 30 nap már eltelt.

A kifizetések elvileg időben, július 13-án elkezdődtek, az ügyfeleknek azonban még csak egy része jutott hozzá a megtakarításához, közülük is sokan csak a megígért összeg töredékéhez. Egyelőre ugyanis csupán a tőkepiaci törvény alapján fizetnek a károsultaknak, és csak olyan elvek mentén, amelyeket a Beva igazgatósága áprilisban elfogadott, vagyis a fiktív kötvények után jár pénz, legfeljebb 6 millió forintnyi. Tekintettel arra, hogy az egyes sorozatokon belül a fiktív és valós kötvények aránya változó, így vannak kötvényesek, akik alig kaptak valamit. Szerkesztőségünkhöz eljuttattak olyan kártalanítási értesítéseket, amelyekben az egyik ügyfél a csaknem 2,4 millió forintnyi névértékű kötvénye után mindössze 62,8 ezer forint kártalanítást kap most a Bevától, egy másik a 9,35 millió forintos befektetése után 238,4 ezer forintot kaphat vissza.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár a Quaestor-törvény alapján a Beva-tag Quaestor Értékpapír Zrt. kapcsolt vállalkozásai által értékesített kötvények után is járna a kártalanítás, a Beva egyelőre csak a brókercég ügyfeleinek fizet. Sok olyan ügyfél van azonban, amelyik nem a Quaestor Értékpapírral, hanem annak anyacégével, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződött, nekik az ügyfélszolgálaton egyelőre azt mondják: a kártalanítási kérelmüket még vizsgálja a Beva.

Vizsgálják még, mennyi van meg a pénzeszközökből, az állampapírokból, a Saxo Banknál elhelyezett eszközökből, néhány részvényből és a Mol-, valamint az OTP-kötvényekből. A felszámoló elsődlegesen állományátruházással próbálja majd másik pénzügyi céghez áthelyezni az értékpapírokat, hogy a csaknem 13,5 ezer ügyfél – immár egy másik cég ügyfeleként – gyorsabban hozzáférhessen a megtakarításához.A teljes kártalanítási számla mindenesetre az eddigi számítások szerint 175 milliárd forintra rúg, a Beva legutolsó közlése szerint eddig 70 milliárdot utalt át az ügynökbank OTP-nek, ez a nem egészen 32 ezerből 25 ezer ügyfél részleges kártalanítására elég. A teljes kártalanítást a QKKA-alaptól kaphatnák meg a befektetők, akik egyelőre elég nagy bizonytalanságban vannak. A hatályos törvények szerint ki kellene őket fizetni, az alap viszont nem jut forráshoz, még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem hitelez neki, így a kártalanítás pénz hiányában elakadt. A helyzet azért is pikáns, hiszen a Beva igazgatóságában két jegybankár is ott ül, Nagy Márton ügyvezető igazgató, kinevezés előtt álló alelnök és Végh Richárd piacfelügyeleti igazgató.

A hivatalos indoklás szerint a QKKA-alap azért nem jut finanszírozáshoz, mert a Quaestor-törvényt bankok és más brókercégek károsultjai is megtámadták az Alkotmánybíróságon, a Beva a testület döntésére – illetve ha szükségessé válik, akkor jogszabály-módosításokra – vár a kifizetések folytatásához. Az elkeseredett károsultak közben folyamatosan tüntetnek. Mára és holnapra is demonstrációt szerveztek a jegybank Szabadság téri székháza elé, ahol a kártalanításukra vonatkozó törvény végrehajtását követelik, illetve azt, hogy az MNB nyújtson végre hitelt a QKKA-alapnak a kifizetések fedezésére.

Vizsgálják még, mennyi van meg a pénzeszközökből, az állampapírokból, a Saxo Banknál elhelyezett eszközökből, néhány részvényből és a Mol-, valamint az OTP-kötvényekből. A felszámoló elsődlegesen állományátruházással próbálja majd másik pénzügyi céghez áthelyezni az értékpapírokat, hogy a csaknem 13,5 ezer ügyfél – immár egy másik cég ügyfeleként – gyorsabban hozzáférhessen a megtakarításához. A Befektető-védelmi Alap a Quaestor károsultak körében már 27 ezer érintettnek, közel 75 milliárd forintot fizetett ki, amelyhez a szükséges likviditást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelével biztosították - közölte a jegybank szerdán honlapján.

Az MNB kiemelte, hogy "a jegybank által korábban kialakított és mindvégig határozottan képviselt jogi álláspontnak köszönhető, hogy jelenleg a nem létező Quaestor-kötvények után megtörténik a kártalanítás".

A Magyar Nemzeti Bank szervezetében működő új pénzügyi felügyelet a rendelkezésre álló eszközrendszerével mindent megtett, és a jövőben is megtesz a pénzügyi visszaélések megállítása, felderítése és a brókerbotrányban érintettek mielőbbi kártalanítása érdekében - olvasható a közleményben.

A Quaestor-károsultak – befektetésbiztosítási elveknek megfelelő - kártalanítása érdekében, és a fogyasztói érdekeket maximálisan védve alakította ki azon jogi álláspontját is, amely szerint a nem létező kötvények értékesítésével okozott kár a Beva kártalanítási körébe tartozik. Ezen, mindvégig határozottan – akár közérdekű kereset kilátásba helyezésével - képviselt jogi véleménye, illetve az ez alapján hozott Beva igazgatósági döntés nyitotta meg a már most zajló kártalanítás lehetőségét azon Quaestor-ügyfelek számára, akiknek a befektetési szolgáltató a befektetési céllal átvett összegekért cserébe nem adott sem igazi kötvényt, sem más értékpapírt - fejtették ki.

A jegybank bízik a Quaestor-károsultak kártalanítását érintő alkotmánybírósági döntés mielőbbi meghozatalában, és az érintettek helyzetének megnyugtató rendezésében. -->