Milliárdos agrárkárokat okozott a jég
A korábbiaknál nehezebb év elé néznek az idén az agrárbiztosításban érdekelt cégek. Az idei év ugyanis a mezőgazdasági viharkárok szempontjából sokkal rosszabb, mint a korábbiak voltak, a Generali beszámolója szerint csupán júliusban több kárt okozott az ítéletidő, mint tavaly fél év alatt. A biztosítóhoz júliusban 550 mezőgazdasági káresetet jelentettek be, ennek 80 százalékát a viharok és a jégeső okozta. A legnagyobb mértékben a betakarítás előtt álló növények, az őszi káposztarepce, a búza, az árpa károsodott, de az őszi betakarítású kukoricát és a napraforgót sem kímélték a viharok.
A Generali ügyfeleinél összesen 830 millió forintnyi kár keletkezett a múlt hónapban, és hasonló nagyságrendben kértek kártérítést az allianzos gazdák is. Az Allianzhoz júliusban csaknem ezer kárbejelentés futott be, a felmérések alapján a károk értéke megközelíti az egymilliárd forintot. A harmadik nagy agrárbiztosító, a Groupama kárfelmérőinek is sok munkájuk volt, 309 mezőgazdasági kárbejelentés kellett kivizsgálniuk, ezeknek a 90 százaléka volt növénykár, azon belül is a jégkárok domináltak. A maradék esetek nagyobb része viharkár volt, de akadt négy olyan eset is, amikor villámcsapás okozta tűz miatt kellett a biztosítónak fizetnie.
A jégkároknál jellemző, hogy kis területen koncentráltan teszik tönkre a termést. A július 8-i vihar például a Groupama beszámolója szerint elsősorban az észak-dunántúli térségben aratott, a növénykár-bejelentések 50 százaléka onnan származott, a legtöbb kár egy mindössze 10 kilométeres sávban keletkezett, ahol cseresznye-, zölddió-méretű jégdarabok hullottak az égből. A Generali ügyfelei is nagyrészt a Dunántúlról jelentkeztek kárigényekkel, a legsúlyosabban érintett megyék Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém voltak.
Az idén nagyon sok kistermelő termése lett oda a jégverésben, a Groupamához kárt bejelentő ügyfeleknek 90 százaléka volt egyéni gazda vagy kistermelő. Az kártérítést kérő ügyfelek közül sokan kötöttek állami támogatásos biztosítást, a Generalinál a kárigények fele, az Allianznál több mint a fele ilyen konstrukcióhoz kapcsolódott. Az idén egyébként az állam 3 milliárd forint támogatást ítélt meg azoknak, akik meghatározott feltételű agrárbiztosítást kötnek, a támogatással akár 65 százalékos árengedményt is kaphattak a termelők a díjakból.
A kárrendezés a mezőgazdasági biztosításoknál hosszabb ideig tarthat, mint egy lakásbiztosításnál, a pontos kárfelmérés sokszor csak akkor készülhet el, ha már megérett a termés a betakarításra. A búza-, árpa-, zab-, rozs-, tritikálé- és a repceföldeken keletkezett károk felmérésével nagyrészt már végeztek a biztosítók, hiszen az aratás már lezajlott, a Groupama ezekre a károkra eddig negyedmilliárd forintot fizetett ki. A Generali júliusban a károk felét tudta rendezni. Az őszi betakarítású növények végleges kármegállapítása viszont még csak most kezdődik, a kukorica esetében akár októberig is várni kell a végleges kárbecsléssel – mondják a Groupama szakértői.
Az elmúlt három-négy év szerencsésen alakult a biztosítók és a gazdák számára is, a kárhányadok kedvezően alakultak, 50 százalék alatt maradtak. Az idén viszont a júliusi adatok alapján már nehezebb évet zárhat ez a biztosítási szegmens. A legrosszabb évük az utóbbi időszakban 2010-ben volt az agrárágazatban működő biztosítóknak. Akkor 7,58 milliárd forintnyi díjbevétellel 11,61 milliárd forint kártérítés állt szemben, és a káresemények száma meghaladta a 11 ezret.
