Eljött a három hónapos betét ideje

Az MNB kedden kamatmeghatározó ülést tart. Minden várakozás szerint marad az 1,35 százalékos irányadó kamat. Jelentős változás lesz viszont a jegybanki eszköztárban. A jegybanki alapkamat a keddi ülést követően a három hónapos jegybanki betét után fizetett kamatot fogja jelenteni. A három hónapos betét mennyiségi korlátozás nélkül áll majd a bankok rendelkezésére. A kéthetes betét az MNB eszköztárának része marad, de a jelenlegi helyzethez képest az elérhető állomány lépcsőzetesen csökken majd, és 2015 végén éri el a mennyiségi korlátként meghatározott 1000 milliárd forintos szintet. Ugyancsak érdemi változás, hogy aukciós versenyben dől el, melyik bank milyen mértékben részesül a kéthetes betétből, és mekkora lesz a betét kamata.

Az augusztus végi 4500 milliárd forintos szintről december végéig tehát mintegy 3500 milliárd forint áramlik ki a kéthetes betétből. Ez a likviditás a három hónapos betétbe, állampapírba, a DKJ-piacra vagy az FX-swap piacra kerülhet. A rövid hozamú papírok piacán hatalmasat esett a kamat, amióta a jegybank június elején bejelentette a három hónapos betét bevezetését. A három hónapos DKJ hozama mindössze 33 bázispont volt pénteken, de a három éves kötvény hozama is 1,75 százalékos történelmi minimumon volt. „Mindezek miatt valószínű, hogy a kiáramló likviditás egy része a hosszabb, 5-10 éves állampapírok piacán fog megjelenni keresletként, ami segíti egyfelől az ÁKK-t abban, hogy az aukciókon több kötvényt adjon el, másrészt abban az esetben sem kell a hozamok emelkedésére számítani, ha a külföldiek tovább csökkentenék kitettségüket a forintállampapírok piacán. Éppen ellenkezőleg, a várt felminősítés, a külföldiek stabil részvétele és a bankok felől érkező nem árérzékeny kereslet további jelentősebb hozamcsökkenést is eredményezhet az ötéves, de akár a tízéves lejáraton is” – állítja Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője.

Több fontos bizalmi index mutatja a héten az eurózóna szeptemberi állapotát. Az elemzői konszenzus szerint nem változik majd a nyár eleje óta látott kép, a német és az eurózóna-beli feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index mellett a német IFO index is a hangulat enyhe romlásáról számolhat be (a francia BMI emelkedhet, de így is jócskán a fellendülés alsó határának számító szint alatt maradhat).

Mindezek alapján erősödhetnek azok a vélemények, amelyek az EKB-tól további monetáris lazítást látnának szívesen. Az Európai Központi Bank vezetése legutóbb maga is utalt arra, hogy kívánatosnak látná az euró gyengülését – a Fed döntése nyomán pedig pont az ellenkező irányba ható erők jelentek meg. Ha a beszerzésimenedzser-indexek az eurózóna gyengélkedéséről adnak hírt, az növeli majd a lazább európai monetáris politika esélyét, ez pedig önmagában segítené az euró gyengülését – mondja Dunai Gábor, az OTP elemzője.