Tízezerrel több lakást vásárolhat fel az eszközkezelő

Tízezerrel több ingatlant vehet át a Nemzeti Eszközkezelő (Net) Zrt. – jelent meg a Magyar Közlönyben. A bedőlt jelzáloghiteleseken segítő szervezet a működéséről szóló rendelet módosítása szerint 35 ezer ingatlant birtokolhat majd 2017 végén – a korábbi szabályok 2015 végéig engedélyeztek 25 ezer ingatlant. Az alapvető szabályok nem változnak: az eszközkezelő abban segít, hogy a részleteket fizetni képtelen adósok a lakásukban maradhassanak, és azt bérelhessék tovább tőle, sőt, ha tudják, akkor hat éven belül vissza is vásárolhassák azt.

A mostani módosítással azonban kibővült azoknak a köre, akik a szervezethez fordulhatnak. Eddig a lehetőség a gyermekes családok előtt volt nyitva, de részesülhettek a segítségben a nyugdíjasok is. Most azonban a szervezethez mindazok fordulhatnak, akiknél az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát – ez ma 71 250 forintot jelent. A jogszabály a jövedelemkiszámításra is külön képletet tartalmaz. Ennek eredményeként azonban minden bajba jutott, alacsony jövedelmű háztartáson is segíthet az állami szervezet, függetlenül attól, hogy a családon belül nevelnek-e éppen kiskorú gyermeket, vagy van-e nyugdíjas.

A Net augusztus végéig 22 593 ingatlanfelajánlást fogadott be, mintegy 102 ezer személy lakhatását biztosították ezzel. A társaság 85,3 milliárd forint jelzálogtartozást váltott ki mintegy 40 milliárd forint felhasználásával – a kölcsön folyósításakor átlagosan 8 milliós értékűre becsült ingatlanokat 3,6 millióért vásárolták meg, az ott élő adósoknak pedig méltányos bérleti díjat ajánlottak: átlagosan 9800 forintot kell fizetniük. Az átvétellel az adósokat átlagosan 8 milliós tartozás megfizetése alól mentesítették.

A cég már korábban jelezte, hogy a 25 ezres kvóta az év végéig kimerül – a kormány ezért már korábban határozott a szabályozás átalakításáról. A mostani rendelet is ennek a része. Ebben – a korábban jelzetteknek megfelelően – meghosszabbították a határozott idejű bérleti szerződés megköthető idejét. Ez a szerződés azoknak jelenti a legutolsó mentsvárat, akik még a Nemzeti Eszközkezelőnek sem tudták kifizetni a lakbért.

A szervezetről szóló törvény értelmében a hat hónapos bérletidíj- vagy közösköltség-tartozást felhalmozó ügyfeleknek ugyanis fel kell mondani a szerződést, ám a Net határozott időre megállapodhat velük a folytatásról – ha ez idő alatt sikerül rendezni a helyzetet, akkor minden mehet tovább. A korábbi szabályok szerint viszont csak 12 hónapos időtartamra lehetett ilyen megállapodást kötni, a mostani módosítás után viszont lehetőség lesz 18, 24 és 36 hónapos időszak meghatározására is. Így a fizetési nehézségekkel küzdő bérlőknek akár három évük is lesz arra, hogy egyenesbe kerüljenek.

A kormány egy hónappal ezelőtt már határozott arról is, hogy a fizetési nehézséggel küszködő Net-ügyfeleket kiemelten kell kezelni a közfoglalkoztatás során. Vagyis: azok a bérlők, akiknek már van határidős szerződésük az állami céggel (vagyis tartós késedelembe estek korábban, de együttműködnek ennek rendezésében), nagyobb eséllyel kaphatnak majd közmunkát, így esélyük lesz arra, hogy úrrá legyenek a pénzügyi nehézségeken.

Tartozás a tatarozásból

Az új szabályok értelmében a Nemzeti Eszközkezelő mint bérbeadó a bérlő költségére is elvégeztetheti a szükséges hibaelhárítási munkákat, ha azt a lakás vagy ház műszaki állapota indokolttá teszi. (A rendelkezés szerint nemcsak a lakhatatlan vagy életveszélyes állapot ilyen, de az is, ha az ingatlan értéke a javítási munkák nélkül csökkenne). Az így keletkező tartozás viszont azonnal jóvá is íródik a bérlő számláján, és ha az meghaladja a hathavi bérleti díjat, akkor a szerződés is felmondható lesz.