Alig változott 2015 első felében a hazai hitelintézeteknél lévő projekthitelek mennyisége: a teljes szektorban 1703,8 milliárd forintot tett ki a nyilvántartott állomány, amely mindössze 2,1 százalékkal, nem egészen 38 milliárd forinttal kevesebb a 2014 véginél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikai adataiból.
A jegybank adatai szerint emellett a pénzügyi szolgáltatók változatlanul igen nagy nem teljesítő portfóliót tolnak maguk előtt: a 90 napon túli csúszásban lévő tételek mennyisége június végén 410,3 milliárd forintot tett ki, amely a teljes kihelyezett mennyiség bő 24 százalékát érte el, vagyis nagyjából minden negyedik kihelyezett forint megtérülése igen komoly veszélyben forog.
A lassú ütemű olvadás ellenére azért valamelyest javult a kép 2015 első hat hónapjában, hiszen a késedelem nélküli állomány aránya 71,8-ról 72,8 százalékra emelkedett az első fél évben a projekhiteleknél: a portfólión belül ugyanakkor inkább csak a 90 napon belül késedelmes rész aránya mozog, a három hónapnál régebben nem teljesítő hitelek súlya stabilan 23-24 százalékos.
Az egyes területek portfóliójának minősége viszont – hasonlóan az elmúlt évekhez – gyökeresen eltér egymástól. A legfertőzöttebb területnek egyértelműen az ingatlanvásárlás számít, ahol majdnem 41 százalékos a 90 napon túli csúszásban lévő tételek aránya, de az egyéb kategóriákba sorolt szerződéseknél is 33 százalék feletti az arány. Az energia- és közlekedési projekteknél viszont semmivel sem rosszabb a teljes piaci átlagnál a fizetési fegyelem: előbbieknél nem egészen 8, utóbbiaknál pedig alig több mint 1 százalékos volt a három hónapot meghaladó késések aránya.
A bankok persze maguk is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszabaduljanak a rossz minősítésű követeléseiktől. Ebben már a közeljövőben segítségükre lehet a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., amely a tervek szerint még az idén megkezdi a rossz portfólióelemek felvásárlását.
A MARK – közölték korábban lapunkkal – a kereskedelmi bankok masszív nem teljesítő (non-performing loan, „NPL”) és problémás (underperforming loan, „UPL”) állományának csökkentésének és a vállalati hitelezés élénkítésének érdekében vásárol majd különféle eszközöket, döntően kereskedelmi bankoktól és a hozzájuk tartozó szervezetektől.
A mérlegtisztítás célpontja – tájákoztattak a társaságnál – a banki állományokon belül jelentős súlyt kitevő ingatlanfedezetű vállalati hitel- és kereskedelmi ingatlantulajdon-portfólió, de a portfóliótisztítás mellett cél a vállalati ingatlanhitelezési gyakorlat megújítása, a hitelezéshez és hitelezővédelemhez kapcsolódó jogszabályi és egyéb keretek átalakítása is, amelyek ugyancsak a hitelezés bővülését és a nemzetgazdaság versenyképességét szolgálják.
Túlsúlyban az ingatlanok
A jegybank adatai szerint az első fél év végén a legnagyobb, 51,1 százalékos szeletet az ingatlanfejlesztési hitelek képviselték a projekthiteleken belül, de jelentős, 21,2 százalékos volt az ingatlanvásárlási hitelek részesedése is. A külföldiek számára nyújtott finanszírozás a területnek nagyjából az ötödét adja, viszont a teljes tortán belül a szállodafejlesztés és -vásárlás együttes részesedése sem éri el a 10 százalékot. A nagy projekteket viszont többnyire euróban finanszírozták a bankok: a közös fizetőeszköz 62 százalékos súllyal részesedett a piacból, míg a forinthitelek aránya 22 százalék volt június végén.
