Alig változott 2015 első felében a hazai hitelintézeteknél lévő projekthitelek mennyisége: a teljes szektorban 1703,8 milliárd forintot tett ki a nyilvántartott állomány, amely mindössze 2,1 százalékkal, nem egészen 38 milliárd forinttal kevesebb a 2014 véginél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikai adataiból.
A jegybank adatai szerint emellett a pénzügyi szolgáltatók változatlanul igen nagy nem teljesítő portfóliót tolnak maguk előtt: a 90 napon túli csúszásban lévő tételek mennyisége június végén 410,3 milliárd forintot tett ki, amely a teljes kihelyezett mennyiség bő 24 százalékát érte el, vagyis nagyjából minden negyedik kihelyezett forint megtérülése igen komoly veszélyben forog.
A lassú ütemű olvadás ellenére azért valamelyest javult a kép 2015 első hat hónapjában, hiszen a késedelem nélküli állomány aránya 71,8-ról 72,8 százalékra emelkedett az első fél évben a projekhiteleknél: a portfólión belül ugyanakkor inkább csak a 90 napon belül késedelmes rész aránya mozog, a három hónapnál régebben nem teljesítő hitelek súlya stabilan 23-24 százalékos.
Az egyes területek portfóliójának minősége viszont – hasonlóan az elmúlt évekhez – gyökeresen eltér egymástól. A legfertőzöttebb területnek egyértelműen az ingatlanvásárlás számít, ahol majdnem 41 százalékos a 90 napon túli csúszásban lévő tételek aránya, de az egyéb kategóriákba sorolt szerződéseknél is 33 százalék feletti az arány. Az energia- és közlekedési projekteknél viszont semmivel sem rosszabb a teljes piaci átlagnál a fizetési fegyelem: előbbieknél nem egészen 8, utóbbiaknál pedig alig több mint 1 százalékos volt a három hónapot meghaladó késések aránya.
A bankok persze maguk is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszabaduljanak a rossz minősítésű követeléseiktől. Ebben már a közeljövőben segítségükre lehet a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., amely a tervek szerint még az idén megkezdi a rossz portfólióelemek felvásárlását.
A MARK – közölték korábban lapunkkal – a kereskedelmi bankok masszív nem teljesítő (non-performing loan, „NPL”) és problémás (underperforming loan, „UPL”) állományának csökkentésének és a vállalati hitelezés élénkítésének érdekében vásárol majd különféle eszközöket, döntően kereskedelmi bankoktól és a hozzájuk tartozó szervezetektől.
A mérlegtisztítás célpontja – tájákoztattak a társaságnál – a banki állományokon belül jelentős súlyt kitevő ingatlanfedezetű vállalati hitel- és kereskedelmi ingatlantulajdon-portfólió, de a portfóliótisztítás mellett cél a vállalati ingatlanhitelezési gyakorlat megújítása, a hitelezéshez és hitelezővédelemhez kapcsolódó jogszabályi és egyéb keretek átalakítása is, amelyek ugyancsak a hitelezés bővülését és a nemzetgazdaság versenyképességét szolgálják.
Túlsúlyban az ingatlanok
A jegybank adatai szerint az első fél év végén a legnagyobb, 51,1 százalékos szeletet az ingatlanfejlesztési hitelek képviselték a projekthiteleken belül, de jelentős, 21,2 százalékos volt az ingatlanvásárlási hitelek részesedése is. A külföldiek számára nyújtott finanszírozás a területnek nagyjából az ötödét adja, viszont a teljes tortán belül a szállodafejlesztés és -vásárlás együttes részesedése sem éri el a 10 százalékot. A nagy projekteket viszont többnyire euróban finanszírozták a bankok: a közös fizetőeszköz 62 százalékos súllyal részesedett a piacból, míg a forinthitelek aránya 22 százalék volt június végén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.