BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Lassan fogyó projekthitelek

Alig csökkent az első fél évben a hitelintézeti szektor projekhiteleinek állománya, és még mindig bő 410 milliárdos, kilencven napon túl késő portfóliót tolnak maguk előtt a szereplők. Látványos változást a rossz portfóliók egy részének az értékesítése hozhat, erre pedig meg is van minden remény.

Alig változott 2015 első felében a hazai hitelintézeteknél lévő projekthitelek mennyisége: a teljes szektorban 1703,8 milliárd forintot tett ki a nyilvántartott állomány, amely mindössze 2,1 százalékkal, nem egészen 38 milliárd forinttal kevesebb a 2014 véginél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikai adataiból.

A jegybank adatai szerint emellett a pénzügyi szolgáltatók változatlanul igen nagy nem teljesítő portfóliót tolnak maguk előtt: a 90 napon túli csúszásban lévő tételek mennyisége június végén 410,3 milliárd forintot tett ki, amely a teljes kihelyezett mennyiség bő 24 százalékát érte el, vagyis nagyjából minden negyedik kihelyezett forint megtérülése igen komoly veszélyben forog.

A lassú ütemű olvadás ellenére azért valamelyest javult a kép 2015 első hat hónapjában, hiszen a késedelem nélküli állomány aránya 71,8-ról 72,8 százalékra emelkedett az első fél évben a projekhiteleknél: a portfólión belül ugyanakkor inkább csak a 90 napon belül késedelmes rész aránya mozog, a három hónapnál régebben nem teljesítő hitelek súlya stabilan 23-24 százalékos.

Az egyes területek portfóliójának minősége viszont – hasonlóan az elmúlt évekhez – gyökeresen eltér egymástól. A legfertőzöttebb területnek egyértelműen az ingatlanvásárlás számít, ahol majdnem 41 százalékos a 90 napon túli csúszásban lévő tételek aránya, de az egyéb kategóriákba sorolt szerződéseknél is 33 százalék feletti az arány. Az energia- és közlekedési projekteknél viszont semmivel sem rosszabb a teljes piaci átlagnál a fizetési fegyelem: előbbieknél nem egészen 8, utóbbiaknál pedig alig több mint 1 százalékos volt a három hónapot meghaladó késések aránya.

A bankok persze maguk is komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megszabaduljanak a rossz minősítésű követeléseiktől. Ebben már a közeljövőben segítségükre lehet a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt., amely a tervek szerint még az idén megkezdi a rossz portfólióelemek felvásárlását.

A MARK – közölték korábban lapunkkal – a kereskedelmi bankok masszív nem teljesítő (non-performing loan, „NPL”) és problémás (underperforming loan, „UPL”) állományának csökkentésének és a vállalati hitelezés élénkítésének érdekében vásárol majd különféle eszközöket, döntően kereskedelmi bankoktól és a hozzájuk tartozó szervezetektől.

A mérlegtisztítás célpontja – tájákoztattak a társaságnál – a banki állományokon belül jelentős súlyt kitevő ingatlanfedezetű vállalati hitel- és kereskedelmi ingatlantulajdon-portfólió, de a portfóliótisztítás mellett cél a vállalati ingatlanhitelezési gyakorlat megújítása, a hitelezéshez és hitelezővédelemhez kapcsolódó jogszabályi és egyéb keretek átalakítása is, amelyek ugyancsak a hitelezés bővülését és a nemzetgazdaság versenyképességét szolgálják.

Túlsúlyban az ingatlanok

A jegybank adatai szerint az első fél év végén a legnagyobb, 51,1 százalékos szeletet az ingatlanfejlesztési hitelek képviselték a projekthiteleken belül, de jelentős, 21,2 százalékos volt az ingatlanvásárlási hitelek részesedése is. A külföldiek számára nyújtott finanszírozás a területnek nagyjából az ötödét adja, viszont a teljes tortán belül a szállodafejlesztés és -vásárlás együttes részesedése sem éri el a 10 százalékot. A nagy projekteket viszont többnyire euróban finanszírozták a bankok: a közös fizetőeszköz 62 százalékos súllyal részesedett a piacból, míg a forinthitelek aránya 22 százalék volt június végén.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek