BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Megkedvelték a lízinget a magyarok

Komoly mértékben nőtt a lízingfinanszírozás vonzereje a kis- és középvállalkozások számára, ami jól látszik a növekvő kihelyezéseken. A növekedési hitelprogram (NHP) nyomán kedvező az árazás.

Ismét felfedezték a lízing előnyeit a hazai kis- és középvállalkozások, ami leginkább a kedvező finanszírozási feltételeknek és árazásnak köszönhető – derül ki a Magyar Lízingszövetség adataiból. A szervezet adatai szerint a teljes lízingpiac 22,1 százalékkal növekedett a 2015 júniusáig tartó egy év alatt, amelyben kulcsszerep jutott a kkv-k finanszírozásának.

A lízingfinanszírozást egyrészt a konstrukció sajátosságai teszik vonzóvá a kisebb cégek számára: így például az alacsony elvárt önerő, a gyors ügyintézés, a kedvező adózási szabályok. A másik, legalább ilyen fontos elem, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja (NHP) tavaly óta pénzügyi lízinghez is igénybe vehető, ami nagyon olcsóvá tette az egyébként igen árérzékeny cégek számára a finanszírozást. A hitelprogram jótékony hatása egyértelműen látszik a Magyar Lízingszövetség ágazai statisztikáin is: ezek szerint az első fél évben finanszírozott ügyleteken belül 26 százalékot tett ki az NHP-s szerződések aránya, ezen belül a gépfinanszírozásnál 56, a teherautóknál és a buszoknál 19, a flotta- és autóüzletágban pedig 14 százalékot.

A lízingszövetség szerint a kkv-k által kedvelt üzletágaknál kivétel nélkül nagyon impozáns növekedést sikerült produkálni az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest: a flotta területén például a finanszírozott összeg 40 milliárd forintot tett ki hat hónap alatt, ami 25 százalékos növekedést jelent éves szinten, a termelőeszközöknél pedig a finanszírozott összeg 24,2 százalékkal, 123 milliárd forintra nőtt. A személyautók, kisteherautók és motorkerékpárok piacán a finanszírozott összeg 21 százalékkal, 63 milliárd forintra emelkedett.

A lízingszövetség arra számít, hogy a következő időszakban a vállalkozások finanszírozási kereslete valamennyi területen növekedést eredményezhet. Lévai Gábor, a szervezet főtitkára közölte: a Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a kkv-k részéről továbbra is stabil kereslet lesz az eszközlízing-konstrukciók iránt, ami hozzájárulhat a teljes lízingpiac fejlődéséhez.

A kis- és középvállalkozások lízing iránti, fokozódó keresletét támasztja alá a CIB Bank és a GfK közelmúltban végzett közös felmérése is, amely szerint a cégvezetők, illetve a cégek pénzügyi vezetői közül minden ötödik kifejezetten előnyben részesíti a lízinget a többi finanszírozási formával szemben, és csupán 2 százalékuk utasítja el. Ez megmutatkozik a tervekben is: a nagyobb beruházást tervezők kétharmada számol lízingfinanszírozással. A konstrukció hátrányai között tízből csupán egy cégvezető említette meg, hogy az eszköz a finanszírozás futamideje alatt nem kerül a lízingelő tulajdonába, voltak ugyanakkor, akik ugyanezt az előnyök között sorolták fel, hivatkozva arra, hogy később nem kell foglalkozni az eladással.

Felemás élénkülés a hiteleknél

A növekedési kilátások kapcsán nagy kérdés, hogy az NHP fokozatos kivezetése után mekkora bővülés mutatkozik majd a piacon, és a kormányzat – illetve az MNB – milyen élénkítő eszközöket vet be a kis- és középvállalkozói finanszírozási piac felfuttatására. Az NHP tagadhatatlan sikerei ellenére ugyanis a kkv-hitelek piacán továbbra sem sikerült növekedést elérni: a jegybank adatai szerint a kkv-hitelek állománya 3964,9 milliárd forintot ért el a második negyedév végén, amely minimális mértékben ugyan, de elmaradt az egy évvel korábbitól. Érdekes ugyanakkor, hogy a stagnálás a mikrovállalkozások csökkenő keresletével magyarázható: a középvállalkozások ugyanis már 8 százalékkal, 1637 milliárd forintra növelték hitelállományukat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek