Bár nem tudják még, pontosan mennyi pénzt kell majd kifizetnie, az idén január 1-jén megkezdte működését a Kárrendezési Alap, amely a Quaestor és a Hungária kötvényeseinek fizethet majd kártalanítást. A Befektető-védelmi Alap (Beva) egyszer már fizetett a Quaestor-kötvényeseknek 86,6 milliárd forintot a fiktív értékpapírok után 20 ezer eurós limitig, az új alap fennmaradó követeléseket teljesíti majd bizonyos korlátozásokkal. A maximális kifizetés 30 millió forint lehet, az összegből le kell vonni a 2008 óta elért hozamokat és a Beva-kártalanítást, emellett önrészt is kell vállalniuk a befektetőknek. A quaestoros befektetők mellett a Hungária Értékpapír kötvényes ügyfelei is részesülhetnek a kártalanításból.
Ők kevesebb mint 500-an vannak, és összesen 5,8 milliárd forintnyi kötvényt jegyeztek – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese. A quaestoros kárigénylők 32 ezren vannak, és ha tavaly már benyújtották a kárigényüket, nem kell újra jelentkezniük az alapnál. Az alaphoz február közepéig lehet még benyújtani kárigényeket, amelyeket március végéig bírálnak el, ezt követően értesítik majd az ügyfeleket. A kliensek dönthetnek: elfogadják-e az alap ajánlatát – ez a levonások miatt kisebb összeg lehet, mint amire eredetileg számítottak –, vagy pereskednek egy nagyobb kártérítés reményében.
A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó ügyfelei kimaradtak a Beva kárrendezéséből, hiszen a cég nem volt Beva-tag. Ők körülbelül 500-an vannak, és 6-7 milliárd forintot követelnek a csődbe ment brókercégtől. A kárrendezési alapról szóló törvény alapján a bírósághoz fordulhatnak, hogy megállapítsa: jogos a követelésük; ha ez megtörténik, ők is részesülhetnek kártalanításban, az ügy viszont hosszú hónapokig is elhúzódhat. A Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyfelei gyorsabban hozzájuthatnak a pénzükhöz, vagy legalábbis egy részéhez. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Zrt. ugyanis azt ígérte, még ebben a hónapban megadja a pontos adatokat a Bevának, amelyek alapján megkezdődhet a kártalanítás.
A hatalmas kifizetések miatt a Bevának jócskán meg kellett emelnie a díjait, az idén 10 milliárd forintot terveznek beszedni a tagoktól, ez nagyjából a tízszerese a korábbinak. Az ügyfélletéteket nem kezelő alapkezelők továbbra is a minimális 500 ezer forintos éves díjat fizetik majd be, sok brókercég és bank esetében viszont a korábbi többszörösére ugrik a díj. A Quaestor és Hungária kötvényeseit kártalanító új alap finanszírozására emellett évente 7 milliárd forintot szedhetnek még be ezen felül, igaz, ezt a pénzt az adóikból leírhatják majd a befizető cégek. A Kárrendezési Alap – ha kiderül már pontosan, mennyi kártalanítást kell fizetnie – a jegybanktól kaphat majd áthidaló kölcsönt, amit 12 éves hitellel vagy kötvénnyel refinanszírozhat.
Az OBA díjai is nőnek valamelyest az idén, összesen 14 milliárd forintnyi befizetésre számít az alap – mondta Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója. Az év közepén a normál díjakban differenciálást vezetnek majd be attól függően mennyire kockázatos egy-egy hitelintézet. Egyelőre csak azoktól az OBA-tagoktól szedhetnek több díjat, amelyekkel szemben valamilyen súlyosabb felügyeleti intézkedés folyik.
