Patai Mihály: „Nem változtatunk a konzervatív attitűdön”
Az UniCredit Bank jelentősen növelte eszközállományát és eredményét is 2015-ben. A mérlegfőösszeg bő 20 százalékos növekedése miből tevődött össze?
– Három fő összetevővel magyarázható a növekedés: egyrészt a piacon egyedülálló módon hét százalékkal emelkedett a vállalati hitelállományunk, a teljes nettó hitelállomány pedig a 2014-es 980 milliárddal szemben az év végére mintegy 1060 milliárd forintot ért el. A másik fontos elem, hogy a betétállományunk is jelentős mértékben emelkedett tavaly, így elérte az 1500 milliárd forintot, a harmadik ok pedig, hogy a pénzügyi szervezetek – bankok, biztosítók – nálunk elhelyezett állománya is jelentősen nőtt.
Az UniCredit Bank vállalati ügyfélkörét mi jellemzi, melyek azok a cégek, amelyekre leginkább koncentrálnak?
– A két meghatározó csoportot a multinacionális vállalatok és a magyarországi középvállalatok adják – utóbbiak nálunk a 20 milliárd forint alatti árbevételű cégeket jelentik –, részesedésük a portfólión belül 40-40 százalék környékén mozog. További 15 százalékot adnak a pénzügyi szervezetek az ügyfélkörből, a maradék öt százalékon pedig a magyar nagyvállalatok osztoznak. Ami az ügyfélkör ágazatok szerinti megoszlását illeti, abban nincs különleges elkötelezettség, a legnagyobb arányt a feldolgozóipari, pénzügyi és kereskedelmi vállalatok adják.
Az elmúlt évek meghatározó kérdése volt a magyar bankszektorban is a problémás hitelek magas aránya. Mekkora a nem teljesítő hitelek (NPL) aránya a banknál, milyen ütemben lehet, illetve kívánják csökkenteni?
Mekkora segítséget jelenthet ebben a jegybank által felállított Mark Zrt.?
– Fennállásunk elmúlt 25 évében a nem teljesítő hitelek aránya nálunk mindig jóval a piaci átlag alatt mozgott. 2015 végén az NPL-ráta 9 százalékot ért el az UniCreditnél, miközben a piac egésze 13-14 százaléknál járhatott. Az mindenesetre biztató, hogy az elmúlt években mind nálunk, mind a teljes bankszektorban csökkent a nem teljesítő hitelek aránya, és ez a jövőben is folytatódhat. Arra számítok, hogy év végére nálunk 8, szektorszinten pedig 11-12 százalékra eshet az NPL-arány. Ami pedig a Mark Zrt.-t illeti: bár gyaníthatóan nem mi leszünk az eszközkezelő első számú ügyfele – hiszen a portfóliótisztításhoz szükséges lépéseket magunk is megtettük –, természetesen bejelentkezünk a programba. A program nyomán jelentősen csökkenhet a szektor vállalati ingatlanfinanszírozási kitettsége, viszont az ezzel kapcsolatos felvetések ellenére az is nyilvánvalóvá vált, hogy a lakossági hitelportfólió problémáira nem a Mark jelenti majd a megoldást.
Tervezik-e a közeljövőben a fiókhálózat további csökkentését? A tavaly végrehajtott karcsúsítás nem azt jelenti-e, hogy hátrébb sorolják a lakossági üzletágat?
– Újraértelmeztük a lakossági üzletágban rejlő lehetőségeket, és arra jutottunk, hogy számunkra a most kialakult, 55-60 fiókból álló hálózat megfelelő feltételeket teremt. Ehhez a következő öt-tíz évben nem kívánunk érdemben hozzányúlni: az persze előfordulhat, hogy nyitunk vagy bezárunk két-három fiókot, de nagyságrendi változást nem tervezünk. Az elmúlt időszakban fontos döntést hoztunk a kiszolgálási modellünk továbbfejlesztéséről, amelyet a megváltozott bankolási szokásokhoz igazítunk: ennek hangsúlyos része a digitális banki csatornáink megerősítése, valamint a fiókhálózat csökkentése. Ezzel párhuzamosan a magasabb jövedelmű ügyfélcsoport felé fordultunk, és ezen a következő öt-tíz évben nem is kívánunk változtatni. Ez nem hátrasorolást, hanem a realitások figyelembevételét jelenti. Tíz éve az akkori gazdasági és piaci viszonyok között a piac legnagyobb szereplőivel igyekeztünk versenyezni. Közben azonban egyrészt megváltoztak a közgazdasági viszonyok, másrészt az ágazatunk költséghelyzete is teljesen átalakult, leginkább a banki különadó és a tranzakciós illeték miatt. A harmadik ok, hogy a magyar lakosság hitel-visszafizető képessége jelentősen rosszabb annál, mint amire számítottunk, és ami a környező országokban tapasztalható.
A CSOK újabb felfutási hullámot hozhat a lakossági hitelpiacon, ami fokozódó versennyel is járhat. Mennyire akarnak ebbe beszállni?
– Részt kívánunk venni a programban, ám az a konzervatív attitűd, amely eddig is jellemezte a bankot, továbbra is fennmarad. A CSOK-ot mindenképpen támogatandó kezdeményezésnek tartom, ám fontos, hogy elkerüljük egy olyan hitelpiaci buborék kialakulását, amely a devizahitelek idejében jelentkezett. Nem szabad megfeledkezni a költségvetési hatásokról sem: ha például a három- és többgyermekes családok támogatása kapcsán csak tízezer szerződéssel számolunk – ami igen óvatos megközelítés –, az már százmilliárd forintos azonnali kiadást jelent a magyar költségvetésnek. Egy ekkora vagy ennél nagyobb kiadás pedig már komoly tételt jelent a büdzsében, amelynek stabilitása igen komoly érték a gazdaságpolitikában. Láthatóak kockázatok az építésügyi szabályozásban is: ha ugyanis egy átlagos méretű ház megépítéséhez nem kell engedély, az nehézzé tudja tenni a jelzálogjog érvényesítését is.
Milyen gazdasági és szabályozói környezetre számít 2016-ban?
– A banki különadó jövőjét illetően tovább tárgyalunk, és azzal számolunk, hogy annak mértéke tovább csökken majd. További, stratégiai jellegű kezdeményezésre pedig nem számítunk a jegybank részéről. Ami pedig a gazdasági környezetet illeti, 2,5-2,8 százalékos gazdasági növekedést várunk erre az évre, de nem tartom kizártnak a 3 százalékos vagy az ahhoz nagyon közeli GDP-bővülést sem.
Az elmúlt időszak jelentős részben a hitelpiaci fordulattal kapcsolatos várakozásokról szólt. Mi a reális növekedési ütem a vállalati és a lakossági üzletágban?
– 2016-tól azt várjuk, hogy megálljon a vállalati hitelállomány csökkenése Magyarországon, ami óriási eredmény lesz. Az UniCredit Banknál öt százalék körüli vállalati hitelállomány-növekedéssel számolunk. Ezt viszont nem lehet az egész piacra kivetíteni, hiszen a mi ügyfélkörünk összetétele eltér az átlagostól. A lakossági piacon is élénkülésre számítunk, hiszen ha a GDP nő, az általában mind a vállalati, mind a lakossági hitelezésben bővülést hoz, utóbbinál ráadásul többnyire láthatóbb mértékben. A már említett CSOK bevezetése pedig szintén hozzájárulhat a hitelfelvételi kedv növekedéséhez.
A mérlegfőösszegük alapján a második legnagyobb szereplővé léptek elő tavaly. Mi a középtávú tervük, és hogyan viszonyul ehhez a tulajdonos?
– Az első hely megszerzését objektív okok miatt nem tekinthetjük reális célnak, de a dobogós helyezést hosszabb távon is fenntarthatónak látom. A növekedéshez szükséges tőkét a bank eredményes működése biztosítja: ezt látja a tulajdonos is, így minden adott ahhoz, hogy eredményesen megvalósítsuk a stratégiánkat.
