Az egészségpénztárak a cafeteriaátalakítás egyik vesztesei
Egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás helyett inkább több Erzsébet-utalványt adnak az idéntől a honvédségi dolgozóknak – ezt az érdekképviseletük kérte a Honvédelmi Minisztériumtól. A döntés egy húszéves intézmény, a Honvéd Egészségpénztár (HEP) megszűnéséhez vezetett, a kassza ugyanis így, hogy a tagok háromnegyede nem fizetővé vált, képtelen fennmaradni. A HEP küldöttgyűlése múlt pénteken szavazott arról, hogy a pénztár beolvad a Prémium Egészségpénztárba, amely így taglétszáma alapján az OTP után a piac második legnagyobb játékosává válhat.
Nem a Honvéd az egyetlen olyan egészségpénztár, amelyik megérezte, hogy komoly versenytárssá vált az Erzsébet-utalvány. A teljes szektort megrázta a cafeteriapénzekért folyó harc, amely tavaly kezdődött, amikortól az összes önkéntes pénztárnak és az Erzsébet-utalványnak egyévi nettó 200 ezer forintos kedvezményes adózású kereten kell osztoznia. Az önkéntes nyugdíjkasszák viszonylag jól jöttek ki ebből a történetből, a munkáltatói tagdíjak ezeknél az intézményeknél tavaly stagnáltak, az egészségpénztáraknál viszont 15,6 százalékkal, 31,2 milliárd forintra csökkentek a munkáltatói befizetések. Egy átlagos pénztártag tavaly már kevesebb mint 30 ezer forintnyi egészségpénztári hozzájárulást kapott a munkahelyétől, ez az 1998 óta vezetett statisztikák szerint negatív csúcs.
„El kell ismernünk, hogy csökkent a díjbevételünk a munkáltatói hozzájárulás visszaesése miatt. Ezt csak részben ellensúlyozta az egyéni befizetések növekedése” – mondja Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke. Tavaly a pénztártagok 15,6 milliárd forintot fizettek be a saját adózott jövedelmükből a pénztárakba, csaknem 19 százalékkal többet, mint 2014-ben, de összességében így is 6,5 százalékkal csökkent a pénztárak díjbevétele. Az idén is folytatódhat ez a tendencia. Lukács Marianna szerint a munkáltatói befizetésekben nem várható érdemi elmozdulás, az egyéni befizetések pedig az elmúlt évekhez hasonlóan emelkedhetnek.
Az egészségpénztárak helyzete azért is rosszabb a nyugdíjkasszákénál, mivel a tagdíjbefizetések jóval nagyobb hányada jön a munkáltatóktól. Tavaly ugyan már csak 63 százalék volt ez az arány, de néhány éve még 80 százalék körül volt. A nyugdíjkasszáknál a befizetések kétharmada ezzel szemben a tagoktól jön. Az egészségkasszákat épp ezért sokkal érzékenyebben érinti minden cafeteriával kapcsolatos változás. A rendszert a kormányzati ígéretek szerint jövőre átalakítják, a részletek nyáron derülnek ki. Az intézmények abban reménykednek, hogy az új szabályozásban a fő versenytársak, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány rosszabb helyzetbe kerülnek, és javul majd a pénztárak pozíciója. A kormánynak a cafeteriával kapcsolatos eddigi intézkedései viszont nem kimondottan a pénztárak érdekeit szolgálták.
Az egészségpénztárak mindenesetre munkáltatói tagdíjak nélkül valószínűleg halálra lesznek ítélve. A szektor költségei tavaly 4,44 milliárd forintot tettek ki, ez a teljes bevétel csaknem 9 százaléka volt. A kasszák saját finanszírozásukhoz a befizetett tagdíjakból vonnak el, a tagoknak pedig 20 százalékos adó-visszatérítés mellett még akkor is megéri az egyéni befizetés, ha működési költségre 8-10 százalékot vonnak el a pénztárak. Ha nem lesz elég munkáltatói befizetés, a pénztárak legfeljebb 10 százalékig növelhetik az elvonást, kérdés viszont, hogy ha nem nőnek komoly mértékben az egyéni befizetések, ez elegendő lesz-e a megélhetésükhöz.
