Dróton rángatják a magyar lakosságot
Azt már régóta halljuk az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK), hogy szeretné, ha a magyar államadósság minél nagyobb hányada hazai kezekbe kerülne. Ebben nagy szerepet kapott a lakossági értékesítés is, a lakossági állampapírok ráadásul olyan népszerűségnek örvendenek, hogy már most teljesült az idei évre tervezett lakossági értékesítés közel 80 százaléka.
A kereslet tehát megvan, a nagyobb gondot az ÁKK-nak inkább az okozza, hogyan tudná a lakosságot a hosszabb lejáratú papírok felé tolni, ezzel pedig stabilabb bázist adni az államadósság-finanszírozásnak. Ezzel kapcsolatban már meg is történtek az első lépések: az ÁKK először a rövid lejáratú papírok kamatát vágta vissza, majd március 2-tól megemelte a Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) kamatprémiumát futamidőtől függően 2–2,75 százalékra. Utóbbi lépésre már nagy szükség volt, a BMÁK iránt ugyanis jócskán visszaesett a kereslet az elmúlt hónapokban.
Nagyjából 2014 eleje óta folyamatosan csökken a 12 hónapos DKJ-aukciókon kialakult átlaghozam, ami szerepet játszott a BMÁK visszaeső keresletében, a papír kamatbázisát ugyanis az aukciókon kialakult átlaghozam adja. A mostani kamatprémium-emelés kedvező irányba mozdíthatja a lakossági keresletet, emellett a 12 hónapos DKJ-átlaghozam is emelkedni tudott valamelyest az utóbbi hónapokban.
A magyar lakosság egyébként igény fogékony az ÁKK kamatváltoztatási lépéseire. A rövid kamatoknál eddig is megfigyelhető volt, mennyire felhajtották vagy éppen lehúzták a keresletet a kamatemelési vagy kamatcsökkentési lépések. A jelenleg legnépszerűbb lakossági állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) iránt is sosem látott keresletet jegyeztek február első hetében, miután kiderült, hogy a rá következő héten az ÁKK 25 bázisponttal csökkenti annak kamatát.
Az ÁKK már korábban is próbálkozott a hosszú lejáratú papírok felé terelni a lakosságot: akkor a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) kamatprémiumát emelték 4 százalékra (most már 3,5 százalék), a papír most az egyik legkeresettebb lakossági konstrukció a KKJ után. Ráadásul a tavalyi nullás infláció után csak növeli a papír vonzerejét, hogy idénre az MNB 1 százalék feletti inflációval kalkulál, erre pedig még a kamatprémium is rárakódik.
Van még hova csökkenteni a rövid papírok lakossági állampapírokon belüli részarányát, 2015 végén még mindig a rövid lejáratú állampapírok felé billent a mérleg több mint 65 százalékkal, ami 2015 júniusában még csak alig haladta meg a 60 százalékot, 2015 második felében tehát nem sikerült megoldani a hosszú papírok felé való keresleteltolást. Az elmúlt éveket tekintve egyébként lehet látni, hogy folyamatosan nő a hosszú lejáratú papírok részaránya, de bőven van még tér a bővülés előtt. Az OTP Bank szakemberei egy érdekes statisztikát idéztek a napokban: a lakossági papírok átlagos hátralévő futamideje 1,7 év szemben a piaci 3,9 évvel.
