Megnehezíti az EKB dolgát az olajár
Az eurózónában folytatódni fog a következő hónapokban a gazdasági fellendülés, de lassabban, mint év elején remélni lehetett – állapította meg márciusi gazdasági jelentésében az Európai Központi Bank (EKB). A visszafogottság okai részben a gyengébb külső környezetben keresendők, ideértve a feltörekvő országok nyomott növekedési kilátásait és a pénzügyi piacokon tapasztalható volatililást. Részben azonban az eurózóna országai is hibáztathatók az eurózóna jegybankja szerint, hiszen számos szektorban szükség volna a mérlegek egyensúlyba hozására, a szerkezeti reformok megvalósítása pedig igen lassú.
A kedvezőtlen külső feltételek közül a bank szakértői kiemelték a kínai gazdaság folytatódó lassulását, mint ami negatívan hat más feltörekvőkre is (különösen Ázsiában), illetve a nyersanyagexportőrökre, amelyeknek még tovább kell igazodniuk az alacsonyabb árakhoz. Ebben a helyzetben az euró számos más devizához képest erősödött az elmúlt hónapokban, ami rontotta az európai export versenyképességét.
Az utóbbi hónapokban a növekedés fő hajtóerejét a belső fogyasztás jelentette a 19 euróországban, ennek továbbra is támogatást kell kapnia az EKB monetáris politikai eszközeitől, illetve azoknak a finanszírozási feltételekre gyakorolt hatásától. Ezen túlmenően az alacsony olajár is hozzájárul ahhoz, hogy emelkedjen a háztartások elkölthető reáljövedelme, illetve fogyasztása, valamint a vállalatok profittermelő képessége.
Az olajár azonban problémákat is felvet, amennyiben erősen torzítja az inflációs adatokat, márpedig az EKB mandátuma alapvetően az árstabilitás megőrzésére szól (a „valamivel 2 százalék alatti” inflációs célszámot még 2003-ban tűzte ki a jegybank). A bank stábja azonban figyelmeztet: a hagyományosan értelmezett maginfláció, vagyis az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) se mutat tisztán felfelé tartó trendet. Tavaly az első fél évben még folyamatosan ment felfelé, 2015 júliusától idén januárig azonban év/év alapon 0,9–1 százalék között ragadt be, sokkal stabilabb volt, mint a teljes inflációs mutató. Idén februárban a maginfláció 0,7 százalékra, tízhavi mélypontra esett vissza, amiben az EKB szerint szerepet játszhatott, hogy a szolgáltatások, különösen a közlekedéshez kapcsolódók árában megjelent az év eleji újabb olajáresés.
Idén alacsony marad a teljes infláció az EKB prognózisa szerint, de 2017–2018-ban felfelé tart majd. Az előrejelzési horizonton az energiaárak alakulása játszik majd főszerepet az inflációban: idén még negatív hatással lesz – vélik az EKB
