Nyolcéves csúcson a BUX

Napokig találgatta a piac, vajon miért vásárolt Csányi Sándor szingapúri alapja nagy tételben OTP- és Mol-részvényeket, pedig meglehet, a magyarázat pofonegyszerű: ez a bécsi tőzsde március 3-i bejelentése, miszerint a Wiener Börse cseh, lengyel és magyar részvényeket tartalmazó részvényindexében, a CECE-ben a magyar és cseh papírok súlya nő, ezzel szemben a lengyeleké csökken. Az átsúlyozásra ma, tőzsdezárás után kerül sor, a március 16-i záróárak alapján, az új súlyok március 21-én lépnek életbe.

Csányi alapja, a Sertorius Global Opportunities Fund Pte. Ltd. először az indexátsúlyozás bejelentésének másnapján, március 4-én vett OTP- és Mol-részvényeket, majd az azt követőn három tőzsdei napon is vásárolt, összességében 9,2 milliárd forintért. Az, hogy ezen belül az OTP-papírokra közel 5,9 milliárdot, míg a Molra 3,3 milliárdot költött a Sertorius, szintén árulkodó. E különbség ugyanis szinte hajszálra leképezi azt, hogy a bankrészvények súlya csaknem kétszer jobban emelkedett, mint az olajpapíroké. Élelmességével a Csányi-alap pakettjei néhány nap alatt 700 millió forinttal értékelődtek fel.

A blue chipek árfolyamát ugyanis több mint tíz százalékkal felhajtotta, hogy a tőkeerősebb alapok is elkezdték bezsákolni az OTP, a Mol és az ugyancsak indexsúly-növekedés előtt álló Richter részvényeit. A vásárlók között lehetett a 159 millió eurót kezelő Lyxor Eastern Europe ETF, amely a Portfolio.hu szerint a CECE indexet követi le. Piaci információk alapján összesen mintegy 250-300 millió euró vagyon kötődhet a CECE indexhez, amelynek az új súlyok alapján közel 17 százaléka, azaz mintegy 12,5-15 milliárd forint lehet hétfőtől magyar részvényekben. Ez 7-9 milliárd forintos többletkeresletet jelenthet a mai tőzsdezárásig, amikorra az alapok hozzáigazítják portfólióikat az új súlyokhoz. Ez jelentős vételi erő, ha azt vesszük, hogy a BÉT részvénypiacának napi átlagforgalma januárban közel 11 milliárd, februárban 9 milliárd forint volt.

Közvetlenül az új CECE-indexsúlyok miatti vételek juttatták a BUX-ot több mint nyolc éve, 2008 januárja óta nem látott magasságba, 26 ezer pont fölé csütörtökön délben. Ám a magyar tőkepiac felértékelődése már korábban megkezdődött, a BUX több mint 40 százalékot emelkedett tavaly januártól november végéig, vagyis amikor a bécsi tőzsde bejelentette a CECE-index számítási metódusának megváltoztatását.

A több mint egy éve tartó felértékelődést elemzők Magyarország és a hazai blue chipek kilátásainak javulásával magyarázzák. Míg a kormány hosszú idő óta ügyesen tartja fenn azt a várakozást, hogy a makrogazdasági fundamentumok alapján a nemzetközi hitelminősítőknek már régen bóvliból befektetésre ajánlott kategóriába kellene emelniük Magyarországot, addig úgy tűnik, a vezető hazai részvények kibocsátói tavaly túljutottak a legnehezebb időszakukon. A Mol rekordmértékben írta le eszközeit az alacsony olajár miatt, az OTP pedig végképp maga mögött tudta a devizahitelezés megszüntetése miatti veszteségeit. És bár a bank és a Richter vezetőinek feje oroszországi kitettségük miatt még fájhat, ezek az eddigieknél jóval kisebb veszteséget okozhatnak. Mindazonáltal Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája azt várja, hogy a CECE-súlyindexváltozások okozta drágulás után egy ideig megnyugvás, netán enyhe negatív korrekció várható, hosszabb távon azonban a hazai blue chipek felértékelődése folytatódhat.