A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

Még titkos a vizes vb büdzséje

Csak a jövő évi állami költségvetés benyújtásakor derülhet ki, mennyibe kerül majd a 2017-es vizes vb. Eredetileg 23 milliárd forintot gondoltak, most már közel 60 milliárdnál járnak, és az összeg még emelkedik.

Vastag szám lesz – mindössze ennyit mondott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a Világgazdaság kérdésére, mekkora lesz a 2017-es budapesti vizes világbajnokság költségvetése. Konkrét összeget arra hivatkozva nem említett, hogy azt csak akkor lehet megismerni, amikor a kormány beterjeszti a  jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek. Az is később derülhet ki, mennyit áldoz a vizes (úszás, vízilabda, szinkronúszás, műugrás) vb-re a Magyar Telekom, az esemény első nemzeti fő támogatója. Christopher Mattheisennel, a Telekom vezetőjével Seszták tegnap írt alá szponzori szándéknyilatkozatot, mielőtt bemutatták a vizes vb logóját. Azt azonban, hogy a logóra mennyit költött az állam, Seszták szintén nem árulta el. Ez üzleti titok – mondta, ami elfogadhatatlan indok, tekintettel arra, hogy ezt is adófizetői pénzből finanszírozták.

Abban azonban egyet lehet érteni Sesztákkal, hogy a vizes vb rendezése kapcsán eddig nyilvánosságra került számok vastagok. Amikor a még a 2021-es vizes vb-re készülő Magyarország tavaly márciusban beugrott a 2017-es rendezést lemondó Mexikó helyére, Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke még azt mondta, 23 milliárdba kerül majd a rendezés és az építkezés, köztük például a Dagály uszoda átalakítása. Néhány héttel később azonban a Magyar Közlönyből az derült ki, hogy a költségvetés dupla akkora lesz. Míg az emelkedést Lázár János a licencdíjakkal magyarázta, addig Giró-Szász András kommunikációs államtitkár az építkezések megugró költségével.

Nem sokkal később, 2015. május végén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részletes számokkal állt elő. Az akkori állapot szerint a beruházás nettó 38,4 milliárd, bruttó 48,7 milliárd forintba került volna, amiből általános forgalmi adóként mintegy 10,3 milliárd azonnal visszaáramlik az állami költségvetésbe. Az uszoda 22 milliárdból épülhetne fel, emellett 14-15 milliárd forint jutna környezetrendezésre, közlekedésfejlesztésre, gátépítésre és az ideiglenes lelátóra.

A költségvetési törvény eredetileg 27,3 milliárd forintot irányzott elő a vizes vb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztésekre, amit a kormány átcsoportosításokkal az idén eddig 20,6 milliárd forinttal emelt meg. Utóbbi részeként március elején például ismét csak a Magyar Közlönyből értesülhetett a publikum, hogy a kormány az ez évi központi büdzsében több mint 7 milliárd forintot csoportosít át a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásának támogatására szánt összegből a vízisport-létesítmények megújítására. Egyúttal Sesztákot és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert is felszólították, hogy gondoskodjanak 1,362 milliárd forintnyi további forrásról a 2017-es költségvetés tervezésekor. A fejlesztések a Császár-Komjádi Sportuszodát, a margitszigeti uszodákat (Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda), a balatonfűzfői Balaton Uszodát és a BVSC-uszodát érintik majd.

Az átcsoportosításokkal és a 2015-ös költésekkel együtt az eredetileg bemondott 23 milliárd forint helyett a vizes vb költségei már 57 milliárdnál járhatnak. Biztosat azonban Seszták tájékoztatása alapján csak a jövő évi büdzsé parlamenti benyújtásakor lehet majd tudni, valószínűleg az összeg tovább emelkedik majd, például a rendezés költségeivel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek