Dől a lakosság pénze az állampapírokba
Lassan megközelíti a háztartások értékpapír-állománya a 8 ezer milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az idei első negyedévben a kisbefektetők összesen 175 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek értékpapírokba, emellett 41 milliárd forintot kerestek az emelkedő árfolyamokon. A slágertermék a magas hozamot fizető állampapír volt. Az év első három hónapjában csaknem 350 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást szívott fel az állampapírpiac, ennek köszönhetően a háztartások állampapír-állománya 3500 milliárd forint fölé emelkedett.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a megtakarításokért folyó harcban legyőzte a bankokat is, csaknem 270 milliárd forinttal több lakossági megtakarítás van már állampapírokban, mint lekötött bankbetétben.
Az állampapírokon belül a rövid futamidejűek a kelendőbbek. Az egyéves Kamatozó Kincstárjegy és a Féléves Kincstárjegy nagyon jól fogyott, ennek köszönhetően a lakosság éven belüli állampapír-állománya több mint 250 milliárd forinttal nőtt január és március között. Ugyanebben az időszakban a hosszabb állampapírokból csupán 94,5 milliárd forintnyi volt a nettó értékesítés. A háztartások állampapír-állományának csaknem kétharmada éven belüli forintalapú értékpapír.
A háztartások állampapír-állománya lassan utoléri a befektetési alapokét, amelyekből az első negyedév végén valamivel több mint 3800 milliárd forintnyi volt a lakosságnál. Az alapok virágkora véget érni látszik, az első negyedévben a lakosság több befektetési jegyet adott el, mint amennyit vásárolt. Az egyre kisebb hozamot termelő pénzpiaci és kötvényalapoktól egyértelműen elfordulnak a kisbefektetők, a rapszodikusan teljesítő vegyes alapokban is sokan csalódtak, az ingatlanalapok viszont ismét reneszánszukat élik. A lakosság majdnem 50 milliárd forintot fektetett ezekbe a konstrukciókba három hónap alatt.
A befektetési alapokon több mint 9 milliárd forintnyi hozamot értek el a kisbefektetők az első negyedévben. Ennél lényegesen többet hoztak a konyhára a közvetlen részvénybefektetések, amelyeken 34,2 milliárd forintot kerestek. A kedvezően alakuló árfolyamok ellenére sem bíznak a háztartások a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT), ugyanis január és március között csaknem 42 milliárd forintnyi részvényt adtak el. A lakosság részvényállománya így továbbra is stagnál, március végén 312 milliárd forint volt. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiből 182,3 milliárd forintnyit tartottak a kisbefektetők, banki részvényekből pedig bő 120 milliárd forintnyi volt a volumen. A banki részvényeken valamivel többet nyertek az év első negyedében a háztartások, mint a nem banki papírokon, ennek ellenére az eladások zöme ezeket a papírokat érintette.
A többi értékpapír egyre kevésbé vonzó a lakosság számára. A néhány évvel ezelőtt még nagyon kedvelt banki kötvényekből 285 milliárd forint alá süllyedt az állomány, ez hétéves mélypontot jelent. A háztartásoknál lévő vállalati kötvények állománya 52 milliárd forint alá került, ezen belül az egyéb pénzügyi vállalatok papírjai 28 milliárd forintot tettek ki – ebbe a kategóriába tartoznak egyébként a nem fiktív Quaestor-kötvények.
