Egy 1996-ban társadalmi munkában, önként elindított kezdeményezést tett most a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kötelezővé, ráadásul diszkriminatív módon még azt is kilátásba helyezte, hogy aki nem vesz részt benne, azt még hátrány is érheti – kommentálta a Világgazdaságnak az egyik hazai kereskedelmi bank neve elhallgatását kérő illetékese a jegybank hétfőn elindított Bubor-programját. Eszerint május 2-tól kilenc bank, majd júliustól további három külföldi hitelintézet magyarországi fióktelepe számára lesz kötelező a budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (Bubor) árjegyzése 1 és 3 hónapra. Amitől a jegybank a Bubor-piac élénkülését várja, azt, hogy e két futamidőn a Bubor elszakadjon az alapkamattól, s igazi referenciakamat legyen – közölte Nagy Márton, az MNB alelnöke múlt csütörtöki sajtóbeszélgetésén. A limiteket az MNB jegyzi, és figyeli, hogy a bankok hogyan felelnek meg ennek. Szeptemberig tesztidőszak lesz, ha addig a Bubor-piacon nem lesz forgalom, akkor nemcsak az árjegyzés lesz kötelező, hanem az ügyletkötések is.
Ilyen kötelezettségek csak két országban, Romániában és Lengyelországban léteznek. Míg azonban az üzletkötésre a lengyelek pozitív módon próbálják ösztönözni a bankokat, addig az MNB diszkriminál – sérelmezik a piacon. Amelyik bank ugyanis nem vesz részt a Bubor-programban, az nem veheti igénybe a monetáris eszköztárat – olvassák ki a jegybank április közepén módosított üzleti feltételeiből.
Nem csoda, hogy a Világgazdaság körkérdésére adott hivatalos banki válaszokból sugárzik az együttműködési készség. Az nem meglepő, hogy az MNB szanálása alatt álló s Matolcsy György jegybankelnök korábbi alelnöke, Balog Ádám által irányított MKB Bank szerint a kötelező árjegyzés jelentősen növelheti a Bubor mint referenciakamat súlyát, hiszen a bankok tényleges kötelezettségvállalása és konkrét ügyletei lesznek mögötte. Hozzátéve: a kéthetes MNB-instrumentum eltűnése és a Bubor változása felélesztheti a bankközi kamatok piacát. De a K&H is aktív támogató, míg a CIB Bank üdvözöl minden olyan jegybanki intézkedést, amely hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági és vállalati hiteleknél alkalmazott irányadó kamatlábak az aktuális kereslet-kínálati viszonyokat tükrözzék.
Az árjegyzési kötelezettség bevezetését a Budapest Bank is jónak tartja, felkészült a tervezett változtatások bevezetésére, és piaci súlyához mérten aktívan részt kíván venni a magyar bankközi likviditási piac további erősítésében, fejlesztésében. Ám a BB válaszában egy kis ellenkezés azért megbújik, mondván, az állami tulajdonú hitelintézet szerint a bankközi likviditási piac jelenleg is működik. Az OTP Bank pedig lapunk azon kérdésére, vajon mennyire lehet alkalmas az MNB szerint nem működő bankközi kamatpiac felélesztésére, óvatosan úgy fogalmazott, hogy „előzetes értékelésbe nem bocsátkozunk”.
Nagy nem tagadta, hogy a bankok „negatívan fogadták a programot, mert költséget jelent számukra, de mostanra már kooperatívak”. A Bubor-piaccal kapcsolatos jegybanki intézkedéseket szükségtelennek tartók úgy vélik, a korrekt referenciakamatok kialakulásához nem feltétlenül kellenek üzletkötések, elég a piacszerű árjegyzés, ami szerintük eddig is működött, forgalom nélkül. Ugyanakkor a napi 50-100 millió forintos kihelyezési limiteknek sem látják értelmét a piacon, amikor a nagybankok napi tartalékolási kötelezettsége több tízmilliárdra rúghat.
