Folyamatosan csökken a forintosított devizahitelek törlesztőrészlete. A jelzálog-fedezetű kölcsönöket tavaly tavasszal forintosították visszamenőlegesen február 1-jei hatállyal, az új forinthitelek kamatát pedig a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz, a Buborhoz igazították. A Bubor akkor 2,1 százalékos volt, erre a lakáshitelek esetében maximum 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél pedig legfeljebb 6,5 százalékos felárt tehettek a hitelintézetek. A maximális kamat így lakáshiteleknél 6,6, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig 8,6 százalékos volt.
Azóta viszont a három hónapos Bubor rengeteget csökkent, jelenleg csupán 0,93 százalékon áll. Azoknak a devizahiteleseknek, akik nem váltották ki azóta a kölcsönüket, és továbbra is az eredeti forintosított hitelt fizetik, most augusztustól az eredetinél már csaknem 1,2 százalékponttal alacsonyabb kamattal tehetik meg. Ez egy átlagos, 6,5 millió forintos egykori svájcifrank-alapú lakáshitel esetében évente 76 ezer forintnyi megtakarítást jelent, vagyis havonta több mint 6300 forinttal alacsonyabb már a törlesztőrészlet, mint kezdetben volt.
Aki drágállotta a forintosított hitelét, tavaly nyáron díjmentesen kiválthatta kedvezőbbre, vagy ha túl kockázatosnak ítélte meg a háromhavonta változó kamatot, akkor hosszabb kamatperiódusúra. A jegybank adatai szerint nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel, a 3300 milliárd forintnyi forintosított kölcsönből alig 50 milliárdnyit cseréltek le. Az egykori devizahitelesek egyébként nem feltétlenül jártak jól a váltással, sőt ha hosszabb kamatperiódust választottak, akkor ma valószínűleg magasabb törlesztőrészletet fizetnek, mint ha maradtak volna az eredeti hitelnél.
Ha valaki most váltaná ki a forintosított hitelét úgy, hogy maradna a három hónapos kamatperiódusnál, a jegybank adatai szerint átlagosan bőven 4 százalék alatti kamattal és 4,5 százalék körüli THM-mel tehetné ezt meg. Aki hosszabb távon kiszámítható hitelre váltana, annak 5,5 százalék fölötti kamattal és 6 százalék fölötti THM-mel kell kalkulálnia. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit azok a volt devizahitelesek fizetnek mostantól, akiknek annak idején a legmagasabb kamattal forintosították a kölcsönét.
Kérdés viszont, hogy megéri-e nekik már most lépni. A Bubor eddig az alapkamatot követte, amely, egyelőre úgy tűnik, marad a 0,9 százalékos szinten. A jegybank azonban szeretné, ha a bankközi kamatok csökkennének, ennek érdekében május óta kötelező árjegyzést vezettek be a Buborra. Ha ez nem hoz eredményt és aktivitást a piacon, a kötelező ügyletkötést is bevezetik szeptembertől. Egyelőre azonban a Bubor továbbra is az alapkamat környékén áll. Ha sikerül a jegybanknak elérnie, hogy a piaci viszonyok jobban érvényesüljenek a mutatóban, és az csökkenjen, akkor az tovább mérsékelheti a forintosított hitelek részleteit is.
