Magyarország függ a leginkább Angliától
Nem csupán a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül, hanem a befektetések miatt is nagy hatással lehet Magyarországra a Brexit a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elemzői szerint. Periszkóp című kiadványukban rámutatnak: Magyarország a kelet-közép-európai országokhoz képest viszonylag jelentős mértékben támaszkodik a brit tőkére, ami a magyar gazdaság nyitottságából, a rendszerváltást követően viszonylag gyorsan elinduló tőkeimportból is fakad.
A brit eredetű portfóliótőke állományában Lengyelországot követve a második helyen Magyarország állt a régióban 2015 közepén, a 4,6 százalékos GDP-arányos rátával pedig a dobogó tetejét foglalta el a magyar gazdaság – számolták ki az MFB kutatói. A térségben ráadásul a magyar gazdaság a brit közvetlen működőtőke-beruházások (FDI) egyik kiemelt célországa. A volt szocialista EU-tagországok közül csak Lengyelországban volt magasabb 2014 végén a beruházott brit tőke állománya: míg Lengyelországban 7,1 milliárd dollár volt, addig Magyarországon ettől alig lemaradva 6,9 milliárd dollárt tett ki. A gazdaság méretéhez képest, vagyis GDP-arányosan 5 százalékot tesz ki a brit tőke Magyarországon, amellyel szintén a második helyet foglaljuk el (Bulgáriában 5,1 százalékos az arány).
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Brexit-szavazás után a Világgazdaságnak adott interjújában hangsúlyozta: különleges kedvezményekkel csábítanák Magyarországra a Nagy-Britanniából távozni szándékozó cégeket. A miniszter azt mondta: 770-780 brit cég működik ma Magyarországon, amelyek szerinte elégedettek a befektetői környezettel, ez pedig jó referencia lehet.
Az EU-támogatások kapcsán kitérnek arra, hogy ha a 2019-es és a 2020-as brit befizetés elmarad, akkor Magyarország 1,4-1,5 milliárd eurótól eshet el, amennyiben nincs pótlólagos befizetés a tagállamok részéről. Ez alapján mindkét évben 0,7-0,7 milliárd euró körüli összegben hívhatna le kevesebb támogatást a magyar kormány Brüsszelből. Ez a hatás – két évre elosztva – az éves magyar GDP nagyjából 0,7-0,7 százalékát éri el, amivel a régióban GDP-arányosan a legnagyobb veszteséget szenvedné el a magyar gazdaság. Összegszerűen Lengyelországot követve a romániaihoz és a csehországihoz hasonló forrástól esne el Magyarország.
Az MFB összességében arra jut, hogy az általuk vizsgált öt csatornán keresztül – FDI, portfóliótőke, export, kivándorolt magyarok hazautalása és brit EU-s költségvetési részvétel – a 11 kelet-közép-európai tagállam közül a magyar gazdaság függ leginkább a szigetországgal való kapcsolatok jövőjétől. Ez döntően a brit befektetők hazai jelenlétéből fakad. A legtöbb szakértő nem tart attól, hogy a brit cégek csökkentenék jelenlétüket az EU-s országokban, ugyanakkor a romló angliai helyzet – ha például az Egyesült Királyság recesszióba kerül, vagy a londoni City pozíciója gyengül – hatással lehet a gazdálkodásukra. Több cég ráadásul áttelepítheti székhelyét egy EU-s tagállamba.
