A lakossági devizahitelek tavalyi forintosítása eltüntette a háztartási devizakockázatok jó részét, automatikusan felértékelve a hitelek kamatkockázatának a kérdését. A forintosítás óta 2,1 százalékról 0,9 százalékra csökkent a forintosított hitelek referenciakamata, tehát a kamatperiódusok végén egyelőre az adósok többsége a törlesztőrészlet csökkenését tapasztalja. Egy jelzáloghitel futamideje azonban évtizedekben mérhető, ennek során emelkedhetnek a kamatok, és ezzel a lakosság is tisztában van. A kockázatokat mérséklendő egyre többen döntenek úgy az új hitelek felvétele során, hogy öt éven túli kamatperiódusú lakáshitelt választanak. Júliusban például már 30 százalékos volt az ilyen hitelek aránya, ez 8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A hitelkamatok emelését egyébként tavaly óta szigorúan szabályozzák. A legfeljebb hároméves futamidejű kölcsönöket kizárólag a futamidő végéig rögzített, vagy pedig referencia-kamatlábhoz kötött, rögzített kamatfelár mellett nyújthatják a bankok. A háromévesnél hosszabb futamidejű hiteleknél is hasonlóak az elvek. Szintén kínálhatja a bank a kölcsönt a futamidő végéig rögzített kamatozással, de ez viszonylag ritka egy több évtizedes hitelnél. Gyakoribb az olyan fix kamatozású amelynél legalább három évre rögzítik kamatot, emellett lehet kínálni változó kamatozású hitelt is. Utóbbinál a hitelintézeteknek valamilyen referenciakamathoz kell kötniük a kölcsön árazását, de a kamatfelárhoz ebben az esetben sem nyúlhatnak három évnél gyakrabban.
Az ilyen hitelek törlesztőrészlete gyakran változhat, a referenciakamat ugyanis lehet akár a három hónapos bankközi kamat, a bubor is, így hiába fix a kamatfelár, a kölcsön teljes kamata és törlesztőrészlete évente négyszer is módosulhat.
Az ilyen, változó kamatozású hitelek olcsóbbak, akár 3 százalék körüli kamattal is hozzájuk lehet jutni. A fix kamatozású kölcsönök ennél átlagban mintegy 1,7 százalékponttal magasabb éves kamatúak. Ennek ellenére nő a fix kamatozás népszerűsége. Ennek egyik oda az lehet, hogy három gyermek után 3 százalékos fix kamatozású támogatott hitelek is felvehetők az új mellé. A másik ok az lehet, hogy minél alacsonyabb a kamat, annál inkább elfogadhatóbbak a háztartások számára a biztonságosabb törlesztést ígérő, drágább hiteltermékek, legyenek azok lakás-takarékpénztári termékek (amelyek a fix kamatozású hitelek jelentős részét teszik ki) vagy kereskedelmi banki konstrukciók. A jelenség megfelel az MNB elvárásainak is, hiszen a jegybank 2017 áprilisától a jelzáloglevél-finanszírozás fokozatos elterjesztésével tervezi tovább növelni a fix kamatozású hitelek arányát.
