Mivel járulnak hozzá az MNB azon elvárásának a teljesítéséhez, hogy a bankok növeljék a hitelezésüket?
– Szerencsére ez az elvárás összhangban van majd minden bank stratégiájával, így a CIB-ével is. Ezt diktálja a gazdasági szükségszerűség, ami abból fakad, hogy a teljesítő hitelportfóliónk amortizációja elég intenzív, a bevételnövelés érdekében pedig nélkülözhetetlen a kihelyezések növelése.
A lakossági szektorban például az elmúlt évben ötven százalékkal több hitelt folyósítottunk, mint tavaly. Ebben a piaci környezet kedvező változása is segített, de a CIB aktivitása a piaci átlagot meghaladó mértékben bővül. A vállalati szegmensben a lakosságinál kevésbé tudunk gyarapodni, mivel itt nagyobb a verseny, és a teljes piac sem nő jelentős mértékben. Kihívás, hogy a vállalatok hitelezését fokozzuk, úgy, hogy közben nem rontjuk azokat a kockázati paramétereket és szempontokat, amelyeket az elmúlt években kiépítettünk.
Mely szektorokra fókuszálnak?
– Alapvetően három szektorban látunk jelentős növekedési lehetőségeket: a mezőgazdaságban, az autóiparban és a feldolgozóiparban. A hitelezés mellett az egyéb termékekben is lehet bővülni, például a treasuryszolgáltatásokban. Jelentős potenciál van az exportorientált cégek finanszírozásában is.
A CIB is regisztrált a nem teljesítő követelések megvásárlására szakosodott MARK Zrt.-nél. Elképzelhetőnek tartja, hogy végül nem kötnek üzletet?
– A MARK nemcsak követeléseket vesz, hanem katalizátorként is működik a piacon. Mellette megjelentek más követelésvásárló cégek is, egyikükkel épp most zártunk le egy jelentős tranzakciót. Abban, hogy mely eszközöket ajánljuk fel a MARK-nak, nincs nagy mozgástér, az EU által meghatározott feltételeknek megfelelően az összes követelésre ajánlatot kell kérnünk. Az, hogy lesz-e üzlet, az ártól függ, melynek képzési irányelveit is megszabta az EU. Ha másfél-két évvel korábban indult volna el a MARK, akkor reálisabb opció lett volna az adásvétel, azóta megjelentek olyan szereplők, amelyek esetleg versenyképesebb árat tudnak adni.
Hogyan próbálnak megfelelni az MNB fél évvel, 2017. április 1-jére kitolt jelzáloghitelezési előírásainak úgy, hogy nincs jelzálogbankjuk?
– Költség-haszon elemzés alapján lehet kiszámolni, hogy mi éri meg. Egy jelzálogbank létrehozásának jelentős fix költségei vannak: bér, jelzáloglevél-kibocsátás, auditálás, IT. Ehelyett mi egy meglévő jelzálogbankkal kötünk megállapodást. Ennek a költsége arányos azzal a volumennel, amit az MNB által előírt szabályoknak történő megfelelés érdekében kell refinanszíroztatnunk. Ez a mostani árazás mellett még rentábilisabb nekünk, még akkor is, ha a megfelelési mutatót az MNB a kezdeti 15 százalékról feljebb emelné. Egy jelentősebb emelés esetén azonban már újra kell vizsgálni a rentabilitást.
Már meg is van, melyik jelzálogbankkal működnek együtt?
– Minden egyes kibocsátás előtt kiírunk egy pályázatot, s a legjobb ajánlatot tevőt bízzuk meg. Az első tendert már meghirdettük, és ki is választottuk a partnert. Az új követelmény kapcsán egyébként az okoz nehézséget, hogy jelentős mennyiségű, több százmilliárd forintos jelzálogkötvény zúdulhat a piacra: kérdés, ki veszi majd meg ezeket. Főként, hogy jelenleg például a lakosságnak még mindig vonzóbb állampapírokba tenni a pénzét, mint jelzáloglevelekbe.
Féléves eredményeik közzétételekor kiemelték, hogy szeretnének tovább növekedni a befektetési alapoknál. Ez mire vonatkozik?
– Az idei első fél évben a befektetési alapok piacán részesedésünk 7 százalékra nőtt. Célunk ezt tovább gyarapítani. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben olyan megtakarítási formákat kell ajánlanunk ügyfeleinknek, amelyek többet hoznak a bankbetéteknél. Márpedig erre az alacsony kockázatú befektetések közül az állampapírok mellett csak a befektetési alapok képesek. Ugyanakkor edukációs funkciót is betöltünk, mivel sokan még ódzkodnak mindentől, ami nem bankbetét. De látszódik, hogy egyre nyitottabbak az emberek, egyre többen választanak egyéb megtakarítási formákat, így befektetési alapokat, és jellemző az ingatlanbefektetés is.
Mit szól a jegybank irányadó eszközére bevezetett mennyiségi korláthoz, ami által az alapkamat addigi horgonyzó szerepe meggyengült, a rövid piaci kamatok pedig eltávolódhatnak attól?
– Ezek által nőhet a forgalom a Bubor-piacon, ahol jelentős szereplők vagyunk: azon az elmúlt hat-hét hónapban nyélbe ütött mintegy 50 milliárd forintnyi üzletből 16 milliárdnyit a CIB kötött. Ha pedig a magasabb forgalom hatására lemennek a Bubor-kamatok, akkor a hitelezés élénkülhet, hiszen a hitelkamatok a Buborhoz kötöttek. Az is érthető, hogy az MNB szeretné támogatni azt a kormányzati célt, hogy az államadósság egyre nagyobb részét finanszírozzák belföldi források. A bankok eddig is jelentősen növelték a náluk lévő állampapírok mennyiségét, e trend folytatódhat. Más kérdés, hogy mennyire egészséges egy kereskedelmi bank számára, hogy állampapírokkal tömi ki a mérlegét. Hiszen az elsődleges célunk az, hogy a transzmissziós feladatunkat betöltsük, azaz minél több hitelt nyújtsunk. De ha nem tudjuk olyan mértékben növelni a kihelyezéseinket, mint amennyire gyarapodnak a megtakarítások, akkor marad alternatívaként az állampapír-vásárlás. Márpedig most rendkívül likvid a bankrendszer, nálunk például a hitel-betét arány 70 százalék körüli.
A kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezésének fellendülését várja az MNB a BISZ új kkv-s információs adatbázisától. Ennek tényleg lehet ekkora hatása?
– A BISZ unikális adatbázisa hozzájárulhat a vállalati piac hitelezési kockázatainak további feltárásához. Ugyanakkor fontos, hogy nem ez a fő akadálya a hitelezés növelésének. De minden olyan kezdeményezés üdvözlendő, amely a minősítéseken keresztül fokozza a hitelkérelmezők iránti bizalmat. Valószínűleg jelentős átfedés lesz a BISZ és a bankok saját adatbázisa között, ugyanakkor az új ügyfeleknél kétségtelenül segíthet a bankoknak abban, hogy nagyobb biztonsággal adjanak hitelt. A kkv-k hitelezése a lakossági kihelyezések mellett a másik motorja a CIB növekedési stratégiájának. Tavaly 35-40 százalékkal több új hitelt folyósítottunk a kis- és középvállalkozásoknak, mint 2014-ben, amit az idén is jelentősen szeretnénk gyarapítani, még ha lassúbb ütemben is. Ez nem könnyű, hiszen a vállalati szektor hitelkereslete stagnál, a nagyobb vállalkozások az anyacégüktől kapnak forrást, a kisebbek pedig az EU-tól, ezért kevésbé vannak rászorulva a bankhitelekre.
S mit vár a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénylési feltételeinek szeptemberi módosításától?
– Érdekes, hogy a CSOK-ot igénylők 70-75 százaléka hitelt is felvesz. Az igénylők mintegy 60 százaléka használt lakás vásárlására veszi igénybe a támogatást, közel 35 százaléka építkezéshez, 3 százaléka bővítéshez, és csak kicsit több mint 2 százaléka új lakás vásárlásához. Ezek az arányok a lakásépítések meg persze a módosított feltételek hatására megváltozhatnak, több új lakást vehetnek a CSOK-ból és az ahhoz kapcsolódó hitelből.
Az MNB szerint öt nagybank elegendő lenne Magyarországon, szemben a mostani nyolccal. Egyetért-e a jegybanki véleménnyel, éreznek-e nyomást, hogy esetleg a CIB távozzon a piacról?
– A jegybanki kommunikáció súlypontja áthelyeződött a hitelezés növelésére, erre nem az hat, hány nagybank van a szektorban. A mi stratégiánk az univerzális nagybanki modell, országos lefedettséggel, ezt fenntartható, jövedelmező módon szeretnénk megvalósítani. Úgy tűnik, ez működik, az idei év első felében közel 13 milliárd forint nyereséget értünk el. Az, hogy további hatékonyságjavításra van szükség, nemcsak a bankszektorra, hanem valamennyi ágazatra elmondható. Az Intesa Sanpaolo-csoport hosszú távon tervez a magyar piaccal, és támogatja azon célkitűzésünket, hogy a fenntartható növekedést szem előtt tartva, jövedelmezően működjünk.
Vannak olyan területek, amelyeken eddig még nem vagy nem nagyon jelentek meg, és most debütálnának vagy erősítenének?
– Jelentős potenciált látunk a digitalizációban, ennek hatására a bankszektorban a következő egy-két évben nagy változások lesznek. Ez nálunk is kiemelten fontos terület, első lépésként a tavasszal új mobilalkalmazással jelentkeztünk. És a stratégiánk meghatározó eleme, hogy egy-két éven belül olyan digitális banki megoldásokat vezessünk be, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a CIB az online bankolás terén a 2000-es évekhez hasonlóan ismét a vezető pénzintézetek egyike legyen.
