Ismétlődik a TBSZ-őrület

Kevés lett volna az idő a bankoknak – ezzel indokolta a Világgazdaság kérdésére válaszolva a nemzetgazdasági tárca, hogy miért nem nyílik meg az idén a részkivét lehetősége a tartós befektetési számláknál (TBSZ), holott erről már döntött a parlament. Tízezreknek lehet nehezebb a lassú programozás és a késői változtatás miatt.

A TBSZ-konstrukcióban a befektetők azt vállalják, hogy a kamatadó- és ehomentességért cserébe legalább öt éven át különböző pénzpiaci befektetésekben fialtatják a megtakarításukat, és nem vesznek fel ebből hozamot sem. Ha három éven belül hozzányúlnak a pénzhez, akkor a normál szabályok szerint fizetik a terheket (15 százalék szja és 6 százalék eho), három év után viszont eho már nincs, és a hozam is csak tízszázalékos kamatadóval terhelt, öt év elteltével pedig semmivel. 

A befektetési lehetőség 2010 óta létezik, vagyis tavaly jártak le az első olyan szerződések, amelyekből tehermentesen lehetett felvenni a hozamot. A szabályok miatt azonban az év végén az ügyfelek és a szolgáltatók (bankok és brókercégek) is furcsa helyzetbe kerültek. A jogalkotó ugyanis nem igazán gondolt azokra, akik öt év után folytatnák a befektetést – pedig ilyen is akadt szép számmal. A paragrafusok szerint ugyan azt meg lehetett oldani (egy nyilatkozattal), hogy a szerződés tovább éljen, és egy újabb ötéves ciklus nyíljon meg, de ez csak akkor volt járható út, ha az ügyfelek az egyébként adómentesen felvehető hozamot is újra befektették. Azok viszont, akik szerettek volna hozzájutni az adómentesen felvehető nyereséghez (annak egy részéhez), ám a befektetéseket vitték volna tovább, rosszabbul jártak: a szabályok alapján náluk meg kellett várni az esztendő lejártát, ekkor felvehették a hozamot adómentesen, és újabb ötéves ciklus kezdődött a számukra. Mindez a gyakorlatban annyit jelent: azok, akik a nyereséget is újra befektették a TBSZ-ben, már 2020-ban adómentesen juthatnak hozzá az újabb öt év terméséhez, ám a hozamot felvevőknek további egy évet kell várniuk, egészen 2021-ig.

Az eltérés megszüntetését jelenti a részkivét szabályának bevezetése: ez annyit jelent, hogy az ötödik év lejártával fel lehet venni a hozamot tehermentesen (sőt még a befektetett összeget is lehet csökkenteni akár) úgy, hogy a következő ötéves ciklus azonnal megnyílik, és nem vész el egy év. Bár a probléma egy éve ismert, az új szabályt nem a tavaszi, hanem csak az őszi adócsomagban fogadták el – meglepetésre azonban a lehetőség az idén lejáró TBSZ-ekre nem vonatkozik. Bár a hét elején kihirdetett adómódosító törvény számtalan pontja már hatályba is lépett, ez a passzus csak január elsejétől él, ami annyit jelent: az idén a tavalyihoz hasonló döntésekre (és nyilatkozatokra) kényszerülnek azok az ügyfelek, akik 2011-ben nyitottak tartós befektetési számlát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nincs tévedésről szó: csak a jövő év végén lehet élni először a részkivét lehetőségével. A magyarázat szerint az érintett piaci szereplők a törvényalkotás folyamatában jelezték, hogy a rendszerek átállításához (így különösen a megfelelő számítástechnikai programok kifejlesztéséhez) idő szükséges, ezért megfelelő felkészülési időt kellett biztosítani a számukra. A javaslatot az NGM egyeztette a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel (Bankszövetség és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége) is, és egyetértettek abban, hogy a szabály a jövőre vonatkozzon.

Más kérdés, hogy így azok, akik 2011-ben nyitottak TBSZ-t, sokkal rosszabbul járnak, mint azok, akik 2012-ben tették ezt meg, miközben a lapunk által megkérdezett független szakértők szerint valójában a programok átírása sem lehet ennyire nehéz: a nyilvántartásoknak ugyanis a TBSZ feltörését, újrakötését is kezelniük kell már most is, vagyis átállítani ennek csak az adóvonzatát kell majd – most egy év alatt.