Fontos változások lesznek januártól az olajpiacon, ekkor lép ugyanis életbe az OPEC- és nem OPEC-országok termeléscsökkentése. A nemzetközi olajkartell tagjai még november 30-án állapodtak meg a kitermelés napi 1,2 millió hordóval történő visszafogásáról, decemberben pedig több nem OPEC-tagország is megegyezett termelésének csökkentéséről. Az említett kitermelők összességében így mintegy 1,8 millió hordós csökkentést vihetnek véghez a kitermelésben, ami a globális termelés közel 2 százaléka.
Az OPEC megállapodása ugyan csak fél évre szól, ha azonban valóban megvalósul a tervek szerinti termeléscsökkenés, azzal a globális olajpiac hamar egyensúlyba kerülhet, miután évekig masszívan túlkínálatos volt (ennek mértékét jelenleg is 1,5-2 millió hordóra becsülik). Az év második felére jó eséllyel beállhat a piaci egyensúly, legalábbis ezt vetíti előre az OPEC legutóbbi havi jelentése, amelyben azzal számolnak, hogy a korábban vártnál nagyobb lesz a kereslet a kartell által kitermelt kőolaj iránt.
A termeléscsökkentési megállapodásoknak rövid távon lehetnek még pozitív hatásai az olajárra, hosszabb távon viszont nagy emelkedéssel mégsem érdemes számolni. Ennek több oka is van. A termeléscsökkentés országok közti méltányos leosztásának megvalósítása igen nehéz a gyakorlatban, ezen a téren az OPEC a múltban sem volt túl sikeres. Azzal is érdemes számolni, hogy az OPEC-en belül ott van Nigéria, Líbia és Irán, az utóbbi ugyan vállalta termelésének befagyasztását, az előbbi két ország viszont kedvezményeket kapott, hiszen termelésükben az utóbbi években jelentős kiesések voltak. Ez azt jelenti, hogy a teljes OPEC-termelés jövőre még emelkedhet is. Rövid távon az olajárak emelkedése az amerikai, elsősorban nem konvencionális termelés felfutását eredményezheti. Erre a folyamatra erősíthet rá Amerikában Donald Trump is, aki célzott már arra, hogy felpörgetné a fosszilis energiahordozók kitermelését, sőt korábban bezárt termelőlétesítményeket is újranyitna.
Arra sem lehet mérget venni, hogy Oroszországban valóban betartják a vállalt termeléscsökkentést, holott a nem OPEC-tagok termeléscsökkentésének meghatározó részét ez adná. Ráadásul a termeléscsökkentésnek Ororszországban komoly gyakorlati megvalósítási nehézségei is vannak. Mindezek mellett számolni kell a dollár esetleges további felértékelődésével is a Fed kamatemelések hatására. Az erősebb dollár pedig általánosságban véve nem kedvez a nyersanyagoknak, így az olajnak sem.
