Csata az alsóházban

Három napon át vitázott a brit alsóház arról a törvénytervezetről, amely felhatalmazza Theresa May kormányfőt, hogy az uniós alapszerződés 50. cikkelye alapján március elején elindítsa a kiválás folyamatát. A 137 szavas tervezethez 146 oldalnyi módosító indítvány érkezett, s ezekről szavaztak kedden és szerdán, illetve végül harmadik olvasatban magáról a tervezetről. A kormány szempontjából az a munkáspárti indítvány ígérkezett a legizgalmasabbnak, amely maga mögött tudhatta néhány EU-párti konzervatív képviselő támogatását is, hogy a parlament a tárgyalások végén beleszólhasson az alku részleteibe. A javaslattal egyetértett például Ken Clarke volt tory pénzügyminiszter és még hat párttársa, azonban néhány munkáspárti unióellenes képviselő a kormányoldallal szavazott. Így is csupán 33 fős többséggel nyerte meg ezt a csatát a kormány, amely belement abba, hogy a parlament fél évvel a távozás előtt szavazzon a végső megállapodás tervezetéről, megelőzve az Európai Parlamentet. Ám további nagy vitát gerjesztett, amikor David Jones, a Brexit-ügyek minisztere kifejtette: a törvényhozók igennel vagy nemmel szavazhatnak, vagyis nem küldhetik vissza Theresa May-t Brüsszelbe, hogy a parlament kívánalmainak megfelelően javítson az egyezségen. – Ez a gyengeség jele lenne – hangoztatta. Ám Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-minisztere – aki nagy engedményt lát a parlamentnek tett kormányzati ajánlatban – úgy nyilatkozott, hogy teljesen életszerűtlen ez a felvetés. Ha a parlament nemet mond, akkor May nyilván folytatja majd az egyezkedéseket. Ám a toryk azt mondják: nem esetén az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból. Ez persze, hangzott el a vitában többször is, együtt járna azzal, hogy a Világkereskedelmi Szervezet szabályai szerinti vámfalakat kell emelnie. Igaz, mint Theresa May szerdán is hangsúlyozta, a cél az, hogy a kilépési tárgyalások mellett fenntartsák a szabadkereskedelmet és a vámmentes forgalmat az unióval, s szerinte ebben is meg lehet állapodni a két évre tervezett tárgyalások során.

Az elbukott módosítók zöme arra vonatkozott, hogy a parlamentnek a tárgyalásokon is nagyobb beleszólása legyen, vagy hogy a kormány készítsen hatástanulmányokat a kilépés esetére. A skótok és a walesiek is folyamatos egyeztetést követeltek. A Skót Nemzeti Párt (SNP) nevében Joanna Cherry szerdán figyelmeztetett: ha May figyelmen kívül hagyja Skóciának az európai egységes belső piachoz fűződő érdekeit, akkor újra népszavazást írnak ki a függetlenségről. Lapzártánk utánra maradt a szavazás arról a munkáspárti módosító indítványról, amely felszólítja May-t, hogy a tárgyalásokon őrizze meg a gazdaság stabilitását, a szociális jogokat, és garantálja, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó uniós polgárok a kilépést követően is maradhatnak és dolgozhatnak az országban.

A vita és a szavazások lezárulása után a tervezet a Lordok Háza elé kerül.

A piaci szereplőktől származó információk alapján a kutatók úgy becsülik, hogy Londonban a vállalati és intézményi banki tevékenység 35 százaléka európai uniós ügyfelekhez kapcsolódik. E szolgáltatásokat pedig mindenképp át kell majd telepíteni az unión belülre a 2019-es brit kiválás után.

A Bruegel szerint a 27 uniós tagállam számára létrehozott új központokba 10 ezer munkavállalót kell átvinniük a londoni bankházaknak. Emellett további 18-20 ezer olyan alkalmazottnak is költöznie kell, akinek a munkája a banki tevékenységhez kapcsolódik. A Bruegel becslése egyébként viszonylag óvatos. A TheCityUK iparilobbista-csoport például 35 ezer banki állás áthelyezésével kalkulál, a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokban dolgozókkal pedig ez a szám 70 ezerig emelkedhet.

A piaci szereplőktől származó információk alapján a kutatók úgy becsülik, hogy Londonban a vállalati és intézményi banki tevékenység 35 százaléka európai uniós ügyfelekhez kapcsolódik. E szolgáltatásokat pedig mindenképp át kell majd telepíteni az unión belülre a 2019-es brit kiválás után.

A Bruegel szerint a 27 uniós tagállam számára létrehozott új központokba 10 ezer munkavállalót kell átvinniük a londoni bankházaknak. Emellett további 18-20 ezer olyan alkalmazottnak is költöznie kell, akinek a munkája a banki tevékenységhez kapcsolódik. A Bruegel becslése egyébként viszonylag óvatos. A TheCityUK iparilobbista-csoport például 35 ezer banki állás áthelyezésével kalkulál, a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokban dolgozókkal pedig ez a szám 70 ezerig emelkedhet.

-->