Nagy Márton hozzátette: Kína szerepe megkérdőjelezhetetlen a 21. században, gazdasága továbbra is jelentős mértékben bővül, a legnagyobb exportőr a világban, a kínai renminbi (RMB) a nemzetközi fizetésekben a hatodik leggyakrabban használt pénznem. A jegybank renminbi-programja, befektetése a kínai államkötvényekbe mutatja a kínai pénzpiacokban rejlő lehetőségeket, és a mostani konferencia jó alkalom a tudás és tapasztalatok megosztására és új együttműködések kialakítására - emelte ki.
Az Egy övezet egy út kezdeményezés és a 16+1 (Kínát és a kelet-közép-európai, valamint balti országokat magába foglaló) együttműködés is a gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok további mélyítését szolgálja - mutatott rá az alelnök.
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok folyamatosan bővülnek, nagyon jó a két jegybank közötti együttműködés. Tavaly a kínai Magyarországra 4,4 milliárd eurót tett ki, míg a kínai Magyarországról 2 milliárd eurót. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben a Bank of China RMB klíring központot nyitott Budapesten.
Elmondta, a jegybank budapesti renminbi kezdeményezésének köszönhetően jelentősen nőtt a magyarországi RMB-piac, elérhetőek RMB-alapú kölcsönök és betétek, és RMB-alapú számlák is.
Idén az ügyvezető igazgató várakozása szerint nő a RMB használat a kereskedelemben, a klíringügyletekben, nő a jegybank RMB-kvótája és a RMB-forint piac is erősödik.
Ma még kérdés, hogy lesz-e pandakötvény Magyarországon (a Kínai Népköztársaság belső piacán is forgatható, jüanban jegyzett kötvény) és az is, hogyan képzeli a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az RMB piac fejlesztését - tette hozzá.
