Bár a kamatadó már csupán 15 százalékos – sőt idéntől a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás sem terheli már a befektetéseket –, a tartós befektetési számla (TBSZ) népszerűsége mit sem csökken. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kamatadó-mentességet ígérő számlából június végéig már több mint 352 ezret nyitottak, és ezeken összesen 2259 milliárd forint volt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a háztartások értékpapír-állományának negyede tartós befektetésben van, és egy-egy ilyen számlán átlagosan 6,4 millió forintot tartanak.
A TBSZ-re akkor jár kamatadó-kedvezmény, ha az első gyűjtőévet követően legalább három évig nem nyúlnak hozzá a befektetéshez, ebben az esetben 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni a hozamok után. Teljesen adómentessé az ötödik évtől válik a kamat, a hozam, illetve az árfolyamnyereség. A bankok és a befektetési vállalkozások is sikeresen győzik meg az ügyfeleket arról, hogy a mostani alacsony kamatkörnyezetben megéri megspórolni az adót. A hitelintézeteknél az első fél évben több mint 10 ezerrel 244 ezerre nőtt a TBSZ-ek száma, míg az állomány bő 150 milliárd forinttal gyarapodott az idén, és már 1500 milliárd forint fölött van.
A brókercégeknél körülbelül 6 ezerrel emelkedett a TBSZ-ek száma, jelenleg 103 ezernél is több ilyen szerződésük van, a rajtuk lévő állomány pedig 730 milliárd forint fölött jár. A növekményben egyébként szerepe lehet annak, hogy február elején átvette az Erste a Citi lakossági üzletágát. A Citi Magyarországon fióktelepként működik, és ekkor a fióktelepek TBSZ-állománya durván visszaesett; vélhetőleg az Erste Befektetési Zrt.-hez kerültek át az ügyfelek, akik körülbelül 40-45 milliárd forintnyi tartós megtakarítással rendelkezhettek. A brókercégeknél egyébként egy átlagos ügyfél több pénzt tart tartós befektetésben, mint a bankoknál, egy átlagos egyenleg 7 millió forint fölött van.
Nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) azonban egyre kevesebben nyitnak, hiába kecsegtet a konstrukció még komolyabb adókedvezménnyel. Június végén már csupán 123 ezer számla volt a hazai pénzügyi intézményeknél, közülük nem egészen 96 ezer a bankoknál, a maradék nagy része pedig a brókercégeknél. A NYESZ-re kamatadó-kedvezmény mellett még is jár, ennek ellenére úgy tűnik, a többi nyugdíj-előtakarékossági formával nem tud versenyezni.
Miközben a hasonló adókedvezménnyel támogatott önkéntes nyugdíjpénztárakban folyamatosan nő az egyéni befizetések mennyisége, és a számlaegyenlegek is szépen híznak – emellett a nyugdíjbiztosítások is egyre népszerűbbek –, a negyedik pillérnek nevezett értékpapírszámlákon a tőzsderali dacára is stagnál, sőt csökken az állomány. A fél év végére 506 milliárd forint maradt csak a NYESZ-eken, ebből nem egészen 400 milliárd forint hitelintézeteknél kezelt számlákon volt. Egy átlagos ügyfél körülbelül 4 millió forintot tartott ilyen számlán.
