A háztartások hitelállománya szezonális igazítás nélkül 32,3 milliárd forintos növekedést mutatott júniusban. A forinthitelek állománya 32,8 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 0,5 milliárd forinttal csökkent. A hitelek összegének négyszeresével 129,3 milliárd forinttal nőttek a háztartások betétei. A forintban 99,9 milliárd forintos, míg a devizában 29,4 milliárd forintos nettó betételhelyezés történt.
A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelembe véve 7,0 milliárd forintos csökkenést mutatott. A forinthitelek állománya 10,4 milliárd forinttal csökkent, ugyanakkor a devizahitelek állománya 3,4 milliárd forinttal emelkedett.
A nem pénzügyi vállalatok betétállománya – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – 53,0 milliárd forinttal nőtt. Forintban 138,3 milliárd forintos nettó betételhelyezésre, míg a devizában 85,3 milliárd forintos nettó betétkivonásra került sor.
A jegybank adataiból kiderül, hogy az önkormányzatok is hasonlóképpen jártak el 20,9 milliárd forintos hitelfelvétellel szemben 81 milliárd betétet helyeztek el.
Egyedül a központi költségvetés eladósodottsága nőtt, ám az is csak attól, hogy több betétet, 269,2 milliárd forintot vont ki a megtakarításaiból annál a nettó 68,1 milliárd forintnál, amennyivel a belföldi bankokkal szemben döntően állampapirokban megtestesülő adósságát csökkentette.
