Változatlanul hagyta ultralaza monetáris politikáját tegnapi kamatdöntő ülésén az Európai Központi Bank (EKB). Az alapkamat mértéke a várakozásoknak megfelelően nulla százalék, a betéti kamaté –0,4 százalék maradt. A jegybank megerősítette, hogy a havi 60 milliárd eurós értékben folyó kötvényvásárlási program december végéig biztosan kitart, januárban pedig akár időtartamában, akár mennyiségében még ki is terjeszthetik, ha szükséges.
A közleményben a központi bank hangsúlyozta: a kamatszintek az eszközvásárlási program vége után is változatlanok lesznek. A jegybank egyúttal az erős euróárfolyam miatt leszállította inflációs várakozásait: 2018-ban 1,2 százalékos drágulásra számítanak, 2019-ben pedig 1,5 százalékosra. Korábban 1,3 és 1,6 százalékos drágulást jelzett előre a központi bank. Az idei inflációs várakozás változatlanul 1,5 százalék. Az Eurostattól szintén tegnap érkezett, jó második negyedéves GDP-adatok fényében viszont 1,9 százalékról 2,2 százalékra emelték idei bővülési várakozásaikat.
Mario Draghi jegybankelnök az ülés utáni sajtótájékoztatón ismertette, három fő témakörről volt szó: a GDP-növekedésről, az alacsony inflációról, valamint a túl erős euróárfolyamról. Hangsúlyozta: a kormányzótanács nem ejtett szót a mennyiségi lazító programról, azt vélhetően csak az októberi ülésen tárgyalják.
Hiába várta tehát a piac, az EKB továbbra sem ad támpontot a lazító program meghosszabbításáról vagy kivezetéséről. Kiemelte viszont, hogy az erős euró bizonytalanságot okoz, és negatív hatással lehet az inflációs várakozásokra. Mint ismert, a közös deviza idén már közel 15 százalékot erősödött a dollárral szemben. Az elnök tehát elismerte, hogy a jegybankot is foglalkoztatja az euró erősödése: ám a dollárral szembeni keresztárfolyam a beszéd közben az 1,2-es szint fölé ugrott, ahol 2015 januárjában járt legutóbb. A hirtelen erősödésről is kérdezték újságírók az elnököt, de Draghi nem válaszolt.
Újságírói kérdésekre hangsúlyozta, hogy a jegybank üdvözli az eurózóna megreformálásának gondolatát, de az nem a bank, hanem a tagállamok feladata. Többször kiemelte, hogy az eurón kívül nincs más, ez marad az eurózóna hivatalos devizája.
A Bloomberg elemzői a sajtótájékoztató után azt mondták, hogy Draghinak sikerült elérnie, hogy ne mondjon semmi újat, nehogy megijessze a piacokat. A szakértők egybehangzó véleménye viszont az, hogy az EKB kiterjeszti a kötvényvásárlási programot legalább a jövő év első fél évére.
Stabilan nő az eurózóna gazdasága
Éves alapon 2,3, negyedéves összehasonlításban pedig 0,6 százalékkal bővült az eurózóna nemzeti összterméke az idei második negyedévben – közölte tegnap második GDP-becslésében az Eurostat. A hivatal elemzése szerint a teljesítményt a belföldi fogyasztás és a beruházások felfutása hajtotta. A háztartások fogyasztása és a kormányzati beruházások is 0,5 százalékkal nőttek negyedéves bázison. Hangsúlyozták, hogy az erős euró miatti exportvisszaesés nem lassította számottevően a bővülést, az exportbővülés 1,1 százalékra csökkent az előző negyedévi 1,3 százalékról. Az adatok alátámasztják, hogy az euróövezet növekedése széles bázison és stabil alapokon nyugszik – emelte ki az Eurostat.
