Jelentősen emelkedett egyes ipari nyersanyagok ára az elmúlt egy évben: a cink közel 35, az alumínium majdnem 30, a réz pedig több mint 35 százalékot drágult tavaly október óta. A szakértők szerint az áremelkedés hátterében az áll, hogy Kína környezetvédelmi okokra hivatkozva látványosan lassítja bányászatát. A Trading Economics adatai szerint augusztusban a kínai bányászat volumene 3,4 százalékkal csökkent éves bázison. Az ágazat 2016 áprilisa óta szűkül, csak két olyan hónap volt az elmúlt másfél évben, amikor az éves volumenváltozás pozitív volt. Idén januárban volt a legnagyobb csökkenés, 3,6 százalékkal esett a bányászati aktivitás az előző év januárjához képest. A lassulás miatt Kína kevesebbet is exportál, a szűkülő kínálat pedig felverte az érintett nyersanyagok árát.
Kína hatása óriási az ipari fémekre, mind a kitermelői, mind a felhasználói oldalon – szögezte le Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere a Világgazdaságnak nyilatkozva. A szakember úgy fogalmazott: a cink esetében piaci lufit érez, indokolatlan az áremelkedés mértéke. A magas árfolyam miatt újabb cinkprojektek indulnak el, a meglévő bányákban növelik a hatékonyságot, emellett egyre több kapacitást állítanak üzembe. A portfóliómenedzser szerint nemsokára tetőzik a cink jegyzése, és lefelé korrigál a kurzus. Az alumíniumnál hasonló folyamat figyelhető meg – hangsúlyozta Hosszú Ferenc, és hozzátette: a kínai kormány 5-8 százalékkal fogta vissza termelőkapacitását, ami azonnal érződött az árfolyammozgásban. A világ többi részén a magas ár és a kínálati visszaesés miatt 2-3 százalékkal nőtt a kitermelés, és további projekteket állítanak üzembe.
A szakértő a réz esetében úgy fogalmazott: elszálltak az árak, így a meglévő bányák emelik hatékonyságukat, ez pedig már középtávon hat az árfolyamra. Mint mondta: a jegyzés közel került ahhoz a szinthez, ahol nehezen indokolható a további emelkedés, szerinte legfeljebb 5-10 százaléknyi drágulásra van még lehetőség. Hozzátette: a hozamkockázati arány már lefelé mutat, árfolyamesésre éri meg pozíciókat felvenni. A Reuters szerint Kína a vasércbányászatot is lassítani akarja. Hosszú úgy vélte: ha ez bekövetkezik, akkor számítani lehet az árfolyam emelkedésére. Hozzátette azonban, hogy a vasérc rendkívül nehezen kereskedhető, ráadásul Kínában hatalmas fölösleges kapacitások vannak, így nehéz megítélni, mi lesz a csökkentés pontos következménye.
Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Kína-szakértője a Világgazdaságnak azt mondta: az exportvisszaesés egyik oka valóban a környezetvédelem, már a 12. és a mostani, 13. ötéves tervben is nagy hangsúlyt kapott a terület. Kínában épp gazdasági szerkezetváltás zajlik, az ipari termelés elsődlegességéről átállnak az innovációra és a belső fogyasztásra, a bányaipar lassítása pedig e folyamatnak is a része. Matura hangsúlyozta: egyes nyersanyagok exportvisszaesésében nemcsak a bányászat visszafogása játszik szerepet, hanem a belső felhasználás növekedése is. A kínai vezetés nagyon komolyan gondolja az elektromosautó-gyártást, szeretnének e területen is globális előnyre és dominanciára szert tenni, az autógyártás pedig nyersanyagigényes tevékenység. A kínai vezetés a 2020-as évek közepére elektromos autóival el akarja árasztani a globális piacot, sőt piaci források szerint ez már akár három-öt éven belül realitássá válhat – tette hozzá Matura.
