A jegybank az intézkedéseivel eddig elért eredményekkel elégedett lehet

Az egyik legfontosabb esemény, amelyre a hazai befeketetők várnak a karácsonyi ünnepeket megelőző héten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntése lehet holnap. Októberben és novemberben is újabb lépéseket (kamatcsökkentés, hosszú kamatswapok bevezetése, jelzáloglevél-vásárlási program felvázolása) tett az MNB, a jegybank ezekkel a 3 százalékos inflációs célja elérése felé törekszik. Ezen túl a piaci reakciók alapján azon kívánalmai is közelebb kerültek a megvalósuláshoz, hogy a rövid kamatlábak tartósan alacsonyan maradjanak, a hosszú kamatlábak pedig csökkenjenek. A legutóbbi kamatdöntés óta a jegybanki FX-swap-állomány 1300 milliárd forint környékéről 1500 milliárd forint fölé emelkedett.

„A fentiek fényében nem számítunk újabb bejelentésre, makrogazdasági előrejelzéseit ellenben frissíti majd a stáb a legújabb inflációs jelentés formájában, amely csütörtökön lát napvilágot. Arra számítunk, hogy a szeptemberben publikált 2,5 százalékos inflációs előrejelzés jelentősen lefelé változik, míg a legutóbbi, 3,7 százalékos GDP-növekedési prognózis minimálisan felfelé módosulhat (2018-ra vonatkozó értékek)” – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. Mindezek alapján az OTP-nél úgy látják, hogy a jegybank elégedett lehet a közelmúlt piaci fejleményeivel, és rövid távon várhatóan nem készül újabb bejelentésre. Előrejelzésünk szerint a jegybanki alapkamat 2019 közepéig 0,9 százalékos, a három hónapos Bubor (bankközi kamatláb) pedig 2019 tavaszáig 0 százalékos marad majd. Ezzel összhangban az euró/forint keresztárfolyam tekintetében a következő hetekben nem számítanak a banknál érdemi mozgásra.

A folyó fizetési mérlegről is lesz friss adat a héten. Az MNB előzetes, havi adatai szerint a második negyedéves megugrást követően 798,5 millió euróra csökkenhetett a folyó fizetési mérleg negyedéves többlete a harmadik negyedévben. „Érdemes figyelni a korábbi időszakok esetleges revíziójára, mindenesetre, ha visszamenőleg nem változtat a jegybank jelentősen a mutatókon, akkor elmondhatjuk majd, hogy folytatódott a folyó mérleg többletének trendszerű csökkenése. Ez összhangban lenne azzal, hogy a harmadik negyedévben a vártnál erősebb lakossági fogyasztás okozott pozitív meglepetést, amely fogyasztás legalább részben többletimportból történhetett” – magyarázza Dunai Gábor.

A külső finanszírozási képesség esetében – amely a folyó mérleg mellett a tőkemérleget és a tévedések és kihagyások egyenlegét is tartalmazza, és kevésbé érzékeny a revíziókra – árnyaltabb lehet a kép. Az előzetes havi adatok szerint az EU-tól érkező transzferek nagyot emelkedtek a harmadik negyedévben, 826 millió euróra, 822 millió eurós többlethez segítve a tőkemérleget. A forint árfolyama szempontjából nem ígérkezik piacmozgatónak az adatközlés. A megjelent statisztika várhatóan megerősíti majd, hogy a robusztus belső kereslet lassan csökkenti a folyó mérleg többletét, ezáltal mérsékli a forintra ható fundamentális felértékelődési nyomást. A bank prognózisa szerint az euró/forint árfolyam minél hosszabb ideig marad a 315-ös szint alatt, annál kétségesebb a további emelkedés, így a forint újra erősödhet, és a 310,5–314,5 közötti sávon belül maradva annak alsó része felé veheti az irányt.